Az alábbi szöveg gépi fordításáért kattintson ide.
A vasúti ágazat mint a zöld növekedés eszköze helyi és regionális szinten  
Helyi és regionális vezetők hangsúlyozzák a vasúti ágazatban rejlő lehetőségeket az európai zöld megállapodás és más kulcsfontosságú uniós szakpolitikai prioritások szempontjából

„A vasúti ágazatban rejlő lehetőségek az uniós szakpolitikai prioritások megvalósításának szempontjából” a címe és fő témája annak a véleménynek, amelyet a Régiók Európai Bizottsága (RB) tagjai decemberi plenáris ülésükön fogadtak el. Pascal Mangin (FR/EPP), Kelet-Franciaország régió közgyűlésének tagja az általa kidolgozott véleményben kifejti, milyen módon lehet a közlekedési ágazatot zöldebbé tenni a vasút jobb kihasználása révén, valamint hogy miként járulhat hozzá a vasút a gazdasági és társadalmi kohézióhoz Európa régióiban.

Az új Európai Bizottság az „európai zöld megállapodás” részeként legfőbb politikai prioritásai közé emelte a dekarbonizációt és az éghajlatváltozás mérséklését. A közlekedési ágazat egésze az uniós üvegházhatásúgáz-kibocsátások mintegy 27%-áért felelős. A vasúti ágazat az összes közlekedési mód közül az egyik legalacsonyabb kibocsátási rátával rendelkezik, és egyben az egyetlen olyan ágazat, amelynek összkibocsátása a növekvő közlekedési volumen ellenére csökken. Különösen a regionális és helyi vasútvonalakban rejlenek nagy lehetőségek a tekintetben, hogy ne csak a dekarbonizációt és az éghajlatváltozás mérséklését szolgálják, hanem más átfogó uniós szakpolitikai prioritásokat is támogassanak.

A vasutak a gyorsaság, a biztonság, a kényelem, a hatékonyság és a környezeti teljesítmény jó együttesét kínálják. Ennek ellenére az áruszállításnak még mindig csak 12%-a, a személyszállításnak pedig kevesebb mint 10%-a történik vasúton, miközben a közúton történő áruszállítás aránya 50%. Az egyik nagy probléma az, hogy az összeköttetések nem egyenletesen oszlanak meg az EU régiói között – bár a másodlagos regionális vonalak nagyon fontosak a fő közlekedési útvonalaknak az EU vidéki térségeivel és peremterületeivel való összekapcsolása szempontjából. A szükséges infrastruktúra biztosítása nemcsak a városokat, a városkörnyéki régiókat és a vidéki térségeket fogja jobban összekapcsolni, hanem a közöttük fennálló gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségeket is csökkenti, erősíti a belső piacot, valamint javítja a személyek és az áruk szabad mozgását ” – nyilatkozta Pascal Mangin (FR/EPP), „ A vasúti ágazatban rejlő lehetőségek az uniós szakpolitikai prioritások megvalósításának szempontjából ” című vélemény előadója.

A modális váltás megvalósítása érdekében uniós szinten számos stratégiai intézkedést lehetne életbe léptetni az európai zöld megállapodás keretében (a „szennyező fizet” elv, kiegyensúlyozottabb díjszabási rendszerek, a digitalizációba való beruházás stb.). Ezzel párhuzamosan a vasúti ágazatnak kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy tovább fokozza a vonatok megbízhatóságát, kényelmét és megfizethetőségét az utasforgalom és az áruszállítás esetében is. A vasúti ágazatnak és az EU közigazgatási szerveinek együttesen meg kell fontolniuk azt is, hogy miként lehet a legjobban kielégíteni az éjszakai vonatok iránt újból növekvő keresletet az EU-ban, a polgárok ugyanis egyre inkább keresik a klímatudatosabb megoldásokat az Európán belüli távolsági utazásokra. A helyi és regionális önkormányzatoknak fontos szerepet kell vállalniuk a köz- és magánüzemeltetőkkel a környezetszennyezőbb közlekedési módokkal szemben tényleges alternatívát kínáló, megfizethető megoldásokról és finanszírozásukról folytatott viták előmozdításában.

A vasúti ágazatnak be kell ruháznia a digitalizációba, a kiberbiztonságba és az »utolsó mérföldön« mutatkozó szűk keresztmetszetek problémáját kezelő, háztól házig nyújtott szolgáltatásokba, nekünk pedig támogatnunk kell az ágazatot ebben pénzügyileg, valamint olyan jogszabályok révén, amelyek ösztönzik az alacsony kibocsátású közlekedési formákra való modális átállást. Példaként említhető a külső költségek internalizálása, így a szennyezés esetében »a szennyező fizet« elv alkalmazása; a jelenlegi héamentességek felülvizsgálata, amelyeket a határokon átnyúló közlekedés bizonyos formáira alkalmaznak, de a vasútra nem; valamint egy általános csoportmentesség lehetősége az intermodális logisztikai platformokba való beruházások számára ” – mondta el Pascal Mangin .

Az előadó azt is kérte, hogy ismerjék el az utasforgalmi állomások mint kulturális fórumok különleges szerepét. „ Az állomások a kultúra fontos közvetítői, és kiterjedt elérési hálózatot biztosítanak. Különösen a közepes méretű városokban jelenthetnek kulturális helyszínt múzeumok és fesztiválok alternatívájaként, mindeddig kihasználatlan lehetőségként ” – fejtette ki Pascal Mangin . Felveti továbbá, hogy a népszerű #DiscoverEU programhoz és az Interrail-utazásokhoz kapcsolódjon az európai régiókban és városokban tartott, a helyi vasútállomásokra összpontosító külön rendezvényprogram is.

Kapcsolat:

Carmen Schmidle

Tel.: +32 (0)494 735787

carmen.schmidle@cor.europa.eu

Megosztás :