A Régiók Bizottsága 2023. október 9-én tette közzé a régiók és városok helyzetéről szóló éves uniós jelentését, amely naprakész áttekintést nyújt az európai régiók és városok előtt álló legsürgetőbb kihívásokról, valamint az uniós szakpolitikai döntések alapjául szolgáló helyi megoldásokról.
A jelentés adatokat és információkat tartalmaz arról, hogy a régiók és városok hogyan birkóznak meg az aktuális válságokkal, például az éghajlati katasztrófákkal vagy az Ukrajna elleni orosz háborúval, és bemutatja, hogy a régiók és városok hogyan járulnak hozzá társadalmaink hosszú távú átalakulásához – melyet a zöld és digitális átállás kísér –, miközben erősítik a kohéziót.
Európa helyi és regionális nézőpontból
A jelentés a Régiók Európai Bizottsága által megrendelt eredeti tanulmányokra, valamint tudományos kutatásokra, más európai intézmények hozzájárulásaira és szabadon hozzáférhető dokumentumokra támaszkodva tényekkel és adatokkal szolgál a politikai döntéshozók és az érdekelt felek számára. A legfontosabb következtetéseket és ajánlásokat a Régiók Európai Bizottsága elnöke, Vasco Alves Cordeiro 2023. október 9-én tartott, az Európai Unió régióinak és városainak helyzetéről szóló éves beszédében ismertette.
Az idei jelentés az uniós régiók és városok előtt álló legsürgetőbb kihívásokra összpontosít. Ötleteket és gyakorlati megoldásokat kínál a vészhelyzetek és válságok kezelésére, köztük az éghajlati katasztrófákra, Oroszország Ukrajna elleni háborújára és az energiahiányra, de arra is, miként érhetünk el a zöld és digitális átállás révén hosszú távú változásokat, miközben erősítjük a kohéziót.
A jelentés az európai választásokra és az uniós intézmények következő hivatali idejére előre tekintve fogalmazza meg előrejelzését, és
tartalmaz egy „regionális és helyi barométert” is, amely az IPSOS-szal partnerségben megkérdezett európai választott képviselők véleményét ismerteti.
Regionális és helyi barométer
Az Európai Unió 27 tagállamában több mint egymillió szubnacionális szinten megválasztott politikus tevékenykedik. Ezek a helyi politikusok igen sokféle választókörzetet képviselnek különböző kormányzati szinteken – többek között szövetségi államok, régiók, tartományok, megyék, kerületek vagy települések szintjén. Az Eurobarométer gyorsfelmérése fontos platformot biztosít az EU helyi politikusai számára ahhoz, hogy megosszák véleményüket az Európa előtt álló kihívásokkal és prioritásokkal kapcsolatban.
A válaszokból kiderül, hogy a helyi politikusok mit tekintenének prioritásnak uniós szinten, mennyire ismerik az uniós szintű kezdeményezéseket és az uniós finanszírozási lehetőségeket, mit gondolnak Európa jövőjéről, és milyen válaszlépéseket tesznek az ukrajnai háború által előidézett vészhelyzetre.
Fő megállapítások
- A helyi politikusok 50%-a nyilatkozott úgy, hogy az általuk képviselt regionális vagy helyi önkormányzat befogadóállomásokat hoz létre és lakhatást biztosít a menekültek számára, és 33%-uk biztosít hozzáférést a menekültek számára a szociális jóléthez és az orvosi ellátáshoz.
- Tíz válaszadóból több mint négy (45%) úgy vélte, hogy a régiók és városok hozzájárulhatnak Ukrajna újjáépítéséhez, ha az uniós régiókat és városokat bevonják egy szélesebb körű európai újjáépítési tervbe. Tíz válaszadó közül mintegy három véli úgy, hogy a leghatékonyabb válasz a pénzügyi és anyagi támogatás (31%), a technikai és intézményi kapacitás megerősítését és a bevált gyakorlatok cseréjét célzó ikerintézményi programok (30%), valamint a jó kormányzás helyi és regionális szintű előmozdítása (27%).
- Ami a kohéziós politika keretében nyújtott uniós finanszírozás ismertségét illeti, a megkérdezettek mintegy negyede (23%) válaszolta, hogy tudomása van arról, hogy városa vagy régiója által az elmúlt két évben kapott uniós kohéziós politikai finanszírozást, és részt vett ilyen programokban. Ezzel szemben 36%-uk úgy nyilatkozott, hogy van tudomása ilyenről, de nem vett részt benne, 33%-uk pedig nem tudott ilyen lehetőségről és nem is vett részt benne; ez a számarány 2% (Horvátország) és 71% (Dánia) között mozog.
- Arra a kérdésre, hogy a kohéziós politika milyen hozzáadott értéket képvisel más (nemzeti vagy regionális) finanszírozási forrásokhoz képest, a megkérdezettek többsége (53%) azt válaszolta, hogy az ilyen alapokat konkrét projekttípusok támogatására használják fel. A válaszadók negyede (25%) szerint az ilyen alapok hozzáadott értéket képviselnek a más városokkal és régiókkal folytatott, határokon átnyúló együttműködés terén.
- A válaszadók többsége (62%) arról számolt be, hogy városa vagy régiója hozott intézkedéseket az európai zöld megállapodással kapcsolatban az energiafogyasztás csökkentésére. Tíz válaszadóból négy (40%) nyilatkozott úgy, hogy városa vagy régiója intézkedéseket hozott a természetvédelem és a városok környezetbarátabbá tétele érdekében (pl. faültetés), és valamivel kisebb arányban (37%) említették „a hulladék és az abból adódó környezeti hatás csökkentésére irányuló intézkedéseket”.
- A válaszadók túlnyomó többsége (91%) vagy teljes mértékben, vagy inkább egyetért azzal, hogy a régióknak és városoknak nagyobb befolyással kellene rendelkezniük az uniós politikai döntéshozatalban és az Európai Unió jövőjéről szóló vitában.
- Arra a kérdésre, hogy a régióknak és a városoknak mely területeken kellene nagyobb beleszólást kapniuk, a válaszadók mintegy fele az „Erősebb gazdaság, társadalmi igazságosság és foglalkoztatás” (52%), az „Oktatás, kultúra, ifjúság és sport” (51%), valamint a „Klímaválság és környezetvédelem” (51%) válaszokat jelölte meg.
„Az EU helyi politikusai és Európa jövője” című felmérést az IPSOS végezte. 2023. július 25. és szeptember 11. között 2907 interjúra került sor uniós helyi és regionális politikusokkal.
