Éghajlatváltozás
Komoly aggodalomra ad okot, hogy az uniós városok és régiók egyre jobban ki vannak téve az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség csökkenése és a környezetkárosodás következményeinek, ezért nagyobb hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre és az alkalmazkodásra, valamint több pénzügyi erőforrást kell biztosítani a városok és régiók számára. Az EU 2050-re kitűzött klímasemlegességi célkitűzését egy jogilag kötelező erejű, 2040-re kitűzött 90%-os szén-dioxid-kibocsátáscsökkentési céllal kell megvalósítani, valamint a városok és régiók szerepvállalásának növelésére irányuló ambiciózus és reális erőfeszítésekkel, ahogyan azt a zöld megállapodás keretrendszere is felvázolja.
A vízgazdálkodás rezilienciája
A vízgazdálkodás rezilienciája kritikus globális kihívás. Kulcsfontosságú az EU versenyképessége szempontjából, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a biológiai sokféleség védelme, a szennyezés csökkentése, az élelmezésbiztonság garantálása, továbbá a körforgásos gazdaság és a közegészségügy megerősítése szempontjából. Ezért a vízgazdálkodás rezilienciáját az összes többi vonatkozó uniós politikába be kell építeni.
Tiszta, biztonságos és megfizethető energia
A hatékony, gazdaságilag fenntartható, tiszta és méltányos helyi energetikai átállás kulcsfontosságú a stratégiai függőségek csökkentéséhez, valamint az éghajlatvédelmi célok és a versenyképesség ötvözéséhez. Döntő fontosságú a kisléptékű energiatermelés, valamint a decentralizált és megújulóenergia-rendszerek előmozdítása. Az európai energiaunió kiteljesítése, valamint a teljes mértékben integrált és összekapcsolt uniós piac alapvető fontosságú lesz az EU energiabiztonságának fokozása és az energiaárak megfizethető szinten tartása szempontjából.
Határokon átnyúló együttműködés
Az európai hozzáadott érték egyik legjobb példája a személyek és áruk határokon átnyúló közlekedése. Az európai területi együttműködést prioritásként kell elismerni és meg kell erősíteni az uniós költségvetésben.
A határon átnyúló európai platform összefogja a határon átnyúló együttműködésben érintett feleket, valamint új megközelítéseket és szakpolitikai megoldásokat szorgalmaz.
Egészségügy
Az egészségügyi munkaerő létszámának csökkenése, a kritikus fontosságú gyógyszerek ellátási problémái, az egészségügy terén fennálló egyenlőtlenségek, valamint a krónikus betegségek és a mentális egészségügyi problémák növekvő száma jelentős kihívásokat támaszt. Az európai egészségügyi unió kiépítése és megvalósítása során mindezekkel foglalkozni kell a társadalmi reziliencia és stratégiai autonómia biztosítása érdekében.
Mezőgazdaság
A vidéki területeket nem szabad hátrahagyni. Az erős közös agrárpolitika (KAP) elengedhetetlen lesz az EU rezilienciájának, fenntarthatóságának, versenyképességének, élelmiszer-önrendelkezésének és élelmezésbiztonságának fokozásához, valamint mezőgazdasági termelőinek védelméhez. A mezőgazdasági ágazat előtt álló különböző kihívások kezeléséhez, az arra leginkább rászoruló mezőgazdasági termelők megsegítéséhez, valamint a fenntartható gazdálkodásra való átállás támogatásához a régiók szerepének erősítésére és megfelelő erőforrásokra van szükség.
Biztonság
Az európaiak és az EU folyamatosan változó, többdimenziós fenyegetésekkel néznek szembe. Akár geopolitikai feszültségekről, akár természeti katasztrófákról van szó, a válsághelyzetekre való felkészültség alapvető fontosságú. A helyi és regionális szempontoknak teljes mértékben tükröződniük kell az uniós szakpolitikákban, hogy azok helyi szinten is hatékonyak legyenek.
Az RB hangsúlyozza, hogy töretlenül támogatja Ukrajna városait és régióit, amelyet a Városok és Régiók Európai Szövetsége Ukrajna Újjáépítéséért keretében fejez ki.
