Az EU-nak erősebb regionális kutatási kapacitásra van szüksége szuverenitásának megerősítéséhez

Az innovációs hiányosságok megszüntetése érdekében több finanszírozásra van szükség a kutatási infrastruktúra számára.

Európa versenyképessége és technológiai szuverenitása annak biztosításától függ, hogy minden régió részt vehessen az innovációban és élvezhesse annak előnyeit – figyelmeztettek a helyi és regionális vezetők a Régiók Európai Bizottsága (RB) október 14-i plenáris ülésén. Szorgalmazták, hogy a 2028–2034-es uniós költségvetés keretében nagyobb mértékben és kiszámíthatóbban ruházzanak be a kutatási és technológiai infrastruktúrákba, és Unió-szerte kiegyensúlyozottabban férjenek hozzá a kutatási és technológiai infrastruktúrákhoz.

A geopolitikai bizonytalanság és a gyors technológiai változás fényében a Markku Markkula (FI/EPP), Espoo városi tanácsának tagja által vezetett vélemény kiemelte, hogy a kutatási és technológiai infrastruktúrák stratégiai eszközök Európa számára, mivel célja Európa rezilienciájának, versenyképességének és technológiai szuverenitásának növelése. Hangsúlyozza szerepüket a biztonság szempontjából kritikus ágazatokban, például az energia- és a védelmi ágazatban, valamint a zöld, digitális és társadalmi átállás megvalósításában.

A helyi és regionális vezetők üdvözölték a kutatási és technológiai infrastruktúrákra vonatkozó európai stratégiáról szóló európai bizottsági közleményt, és hangsúlyozták, hogy annak sikere attól függ, hogy valamennyi régió hozzá tud-e járulni az európai innovációhoz, és ki tudja-e használni annak előnyeit. Hangsúlyozták továbbá, hogy a 2028–2034-es időszakra szóló új uniós kutatási és innovációs keretprogram (FP10) keretében stabil és megfelelő finanszírozásra van szükség.

A régiók és városok arra figyelmeztettek, hogy az RTIS-hez való egyenlőtlen hozzáférés visszafogja Európa innovációs potenciálját. Erőfeszítéseket szorgalmaztak a területi egyenlőtlenségek csökkentésére, valamint annak biztosítására, hogy a régiók, a kkv-k és az induló innovatív vállalkozások Unió-szerte hozzájárulhassanak az európai kutatási és technológiai infrastruktúrákhoz, és élvezhessék azok előnyeit. Egyszerűbb hozzáférést javasoltak a kkv-k és az induló innovatív vállalkozások számára digitális egyablakos ügyintézési pontokon és távoli szolgáltatásokon keresztül, valamint célzott támogatást a kevésbé fejlett régiók számára.

Az RB tagjai azzal érveltek, hogy a régióknak és a városoknak központi szerepet kell játszaniuk a stratégiában, összekapcsolva a helyi vállalkozásokat, egyetemeket és kutatási szervezeteket az európai innovációs hálózatokkal, és biztosítva, hogy a beruházások megfeleljenek a helyi igényeknek. Felszólították a helyi és regionális önkormányzatokat, hogy vállaljanak egyértelmű szerepet a KTF-ek irányításában és koordinálásában annak érdekében, hogy a kutatás és az innováció gyakorlati megoldásokban, erősebb iparágakban, munkahelyekben, növekedésben és kézzelfogható előnyökben nyilvánuljon meg valamennyi régióban.

A helyi és regionális vezetők a KTF-ek kiszámítható, hosszú távú finanszírozását szorgalmazták a 10. keretprogram, az EU következő kutatási és innovációs programja keretében, a 2028–2034-es időszakra szóló új uniós költségvetésen belül. Sürgették a beruházások jobb összehangolását uniós, nemzeti és regionális szinten, beleértve a kutatási programok és a kohéziós politika közötti szorosabb kapcsolatokat is, az infrastruktúrák fenntartása és korszerűsítése, valamint hatókörük régiókra való kiterjesztése érdekében. Felszólították továbbá a tagállamokat, hogy teljesítsék azt a célt, hogy a GDP 3%-át kutatásra és fejlesztésre fordítsák.

A jövőbeli kihívások előrejelzése és a beruházások irányítása érdekében az RB javasolta egy európai KTF előrejelzési megfigyelőközpont létrehozását, amelyet az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja és a régiók közösen irányítanak. Felszólított továbbá a stratégia regionális hozzájárulással történő rendszeres felülvizsgálatára annak biztosítása érdekében, hogy az lépést tartson a társadalmi igényekkel és a technológiai változásokkal.

Idézet

Előadó: Markku Markkula (FI/EPP), Espoo képviselő-testületének tagja: „A kutatási és technológiai infrastruktúrák rendkívül technikai jellegűnek tűnhetnek. Valójában ezek az európai régiók megújításának és közös fejlődésének leghatékonyabb uniós eszközei közé tartoznak. Kritikus tömeget kell kiépítenünk ott, ahol Európa képes globális vezető szerepet betölteni. Nem minden régiónak kell otthont adnia minden fejlett infrastruktúrának, de minden régiónak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy hozzáférjen Európa legjobb infrastruktúráihoz és tudásához, megerősítse K+F+I kapacitását, valamint minden korosztály számára oktatást és képzést biztosítson. Kiválóságra van szükségünk európai hozzáféréssel, partnerségekkel és tovagyűrűző hatásokkal – minden régió számára.”

Háttér

• Fényképek és videók a plenáris ülésről.
• Kövesse a Sajtószolgálat fiókját az X oldalon.
• Az Európai Bizottság 2025. szeptember 15-én közzétette a kutatási és technológiai infrastruktúrákra vonatkozó európai stratégiát. A 2026 harmadik és negyedik negyedévében közzéteendő, küszöbön álló EKT-jogszabály várhatóan szintén megvitatja a KTF-eket.
• Horizont Európa – a 10. kutatási és innovációs keretprogram (az RB véleménye, 2025).
• Az induló és a növekvő innovatív vállalkozásokra vonatkozó uniós stratégia (az RB véleménye, 2025).
• Etikus mesterséges intelligencia és a szuper-számítástechnikához való hozzáférés az induló innovatív vállalkozások számára (az RB véleménye, 2024).

Kapcsolatfelvétel

Ângela Machado

Tel.: +32475413158

Angela.machado@cor.europa.eu