A régiók szerint a következő uniós kutatási és innovációs program költségvetésének ambiciózusnak és válságbiztosnak kell lennie

Az innováció Unió-szerte történő fellendítésében kulcsfontosságúnak tekintett régiók és városok szerepének megerősítése

A helyi és regionális vezetők május 7-én erős és stabil költségvetést, valamint a régiók és városok központi szerepét szorgalmazták a következő Horizont Európa program (2028–2034) sikerének biztosítása érdekében.

A felhívásra a Régiók Európai Bizottsága (RB) plenáris ülésén került sor, amelynek során a helyi és regionális politikusok uniós közgyűlése részletes válaszokat adott az EU hosszú távú költségvetéséhez (2028–2034) kapcsolódó európai bizottsági javaslatokra.

Az Anne Besnier (FR/PES), a Centre-Val de Loire régió alelnöke által kidolgozott, az uniós kutatási és innovációs (K+F+I, I) szakpolitikai régiók és városok jövőjéről szóló véleményben hangsúlyozta, hogy a 10. kutatási és innovációs keretprogram javasolt költségvetése a versenyképességgel és kohézióval kapcsolatos uniós törekvések teljesítéséhez szükséges minimumot jelenti, és kérte, hogy válság idején védjék meg azt az újraelosztástól. Hangsúlyozták, hogy a kutatásnak és az innovációnak mindenekelőtt javítania kell az emberek életminőségét, ugyanakkor támogatnia kell a közszolgáltatásokat és a méltányos átállást.

A helyi és regionális vezetők hangsúlyozták, hogy a regionális és helyi innovációs ökoszisztémák az innováció középpontjában állnak az EU-ban. Kiemelték, hogy a régiók és a városok kulcsszerepet játszanak az EU tudományos és technológiai kiválóságának kiépítésében azáltal, hogy megteremtik az ismeretek fejlesztéséhez, előállításához és megosztásához szükséges feltételeket. A vélemény ezért kéri, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat vonják be a program irányításába, végrehajtásába és nyomon követésébe, ami az európai innovációs potenciál felszabadításának egyik eszköze.

A vélemény a regionális innovációs ökoszisztémák jobb integrációját szorgalmazza, és kéri, hogy erősítsék meg a régiók és városok részvételét az olyan kulcsfontosságú eszközökben, mint a regionális innovációs völgyek és az uniós küldetések. Ezek a kezdeményezések alapvető fontosságúnak bizonyultak az innovációs ökoszisztémák közötti együttműködés előmozdításában – összefogva az egyetemeket, a kutatószervezeteket, a vállalkozásokat, a hatóságokat és a társadalmat –, valamint a helyi alapú innováció fellendítésében. Szorgalmazta továbbá a Horizont Európa és az intelligens szakosodási stratégiák (S3/S4) közötti szorosabb kapcsolatok kialakítását azok hatásának kiszélesítése érdekében.

A régiók és városok aggodalmukat fejezték ki „A részvétel bővítése és a kiválóság terjesztése” alprogram nemzeti megközelítésével kapcsolatban, amelynek célja, hogy megerősítse a régiók képességét a transznacionális kutatási és innovációs folyamatokban való részvételre. Figyelmeztettek arra, hogy a nemzeti megközelítés azzal a kockázattal jár, hogy nő az innovációs szakadék a fejlettebb és a kevésbé fejlett régiók között. Hangsúlyozták, hogy a részvétel bővítésére és a kiválóság terjesztésére irányuló erőfeszítésekkel regionális szinten, az innovációs ökoszisztémákon belül is foglalkozni kell. Javasolták olyan eszközök használatát, mint a regionális innovációs eredménytábla, hogy a támogatást jobban a régiók és városok sajátos igényeihez és kapacitásaihoz igazítsák.

Az RB tagjai szorgalmazták a 10. keretprogram, a nemzeti és regionális partnerségi tervek és az Európai Versenyképességi Alap közötti szinergiákat. Ez lehetővé tenné, hogy a projektek hatékonyabban növekedjenek, és valamennyi régióban erősebb eredményeket érjenek el. Kiemelték továbbá, hogy a városoknak és régióknak központi szerepet kell játszaniuk e partnerségek irányításában annak biztosítása érdekében, hogy a beruházások fokozzák a versenyképességet, ugyanakkor előmozdítsák a területi és társadalmi kohéziót, valamennyi régió javát szolgálják, és elkerüljék a már jól teljesítő területekre való koncentrációt.

Végezetül a helyi és regionális vezetők határozottan támogatták az európai kutatói jogállás létrehozását annak érdekében, hogy Unió-szerte javuljon a kutatók mobilitása, kölcsönös elismerése és szociális védelme. Hangsúlyozták, hogy ez növelné Európa vonzerejét a globális tehetségek számára, és segítene megelőzni a kiválóság korlátozott számú régióban való túlzott koncentrációját.

Idézet

Előadó: Anne Besnier (FR/PES), a Centre-Val de Loire régió alelnöke: „A kutatás és az innováció nem elvont európai törekvések – ezek városainkban és régióinkban öltenek formát, ahol ökoszisztémák épülnek, támogatják a tehetségeket és a megoldások javítják az emberek mindennapi életét. A 10. keretprogram javasolt 175 milliárd eurós költségvetése az Európa szuverenitásának, versenyképességének és kohéziójának megerősítéséhez szükséges minimum. De a számadatokon túl ez egy politikai döntés: a kutatásba és az innovációba való beruházás a méltányos átállásba, az erős közszolgáltatásokba és egy olyan innovációs modellbe való beruházást jelent, amely egyetlen területet sem hagy hátra.”

Háttér

• Videók és fényképek a vitáról.
• Az Európai Bizottság 2025. július 16-án elfogadta a 10. kutatási és innovációs keretprogramra (FP10), a Horizont Európára (2028–2034) vonatkozó javaslatát, amely a jelenlegi Horizont Európa program helyébe lép.
• Az elfogadott vélemény annak a 20 véleményből álló sorozatnak a része, amelyeken az RB a 2028–34-es időszakra szóló jövőbeli hosszú távú uniós költségvetés konkrét szempontjainak és szabályozásainak értékelésén dolgozik: ellenőrizze a vélemények ütemtervét.
• Az induló és növekvő innovatív vállalkozásokra vonatkozó uniós stratégia (az RB 2025. évi véleménye).
• Ajánlások a következő kutatási és innovációs keretprogramhoz (10. keretprogram) (RB-vélemény, 2024).
• Új európai innovációs menetrend (RB-vélemény, 2022).
• Új Európai Kutatási Térség (EKT) a kutatás és az innováció szolgálatában (RB-vélemény, 2020).
• Megújított európai kutatási és innovációs menetrend (RB-vélemény, 2018).

Kapcsolattartó:

Angela Machado

Telefonszám: +32 475413158

Angela.machado@cor.europa.eu