Úton a COP30 felé: Helyi és regionális vezetők találkoznak Brazília uniós nagykövetével

Az idei, novemberben Brazíliában megrendezésre kerülő UNFCCC COP30 éghajlat-változási konferencián Brazília európai uniós nagykövete május 5-én felszólalt az RB „Környezetvédelem, éghajlatváltozás és energiaügy” szakbizottságának tagjai előtt, hogy ismertesse a COP30 elnökségének a szubnacionális kormányzatok bevonására vonatkozó céljait és terveit. Egy külön vitában a helyi és regionális vezetők hangsúlyozták, hogy a múlt heti példátlan spanyolországi és portugáliai áramszünetet követően megbízható és megfizethető energiát kell biztosítani minden európai számára.

A Párizsi Megállapodás részes felei várhatóan időben benyújtják aktualizált nemzetileg meghatározott hozzájárulásaikat a COP30-ra, amelynek a brazil Amazónia régió Belém városában lesz a házigazdája 2025. november 10. és 21. között. Pedro Miguel da Costa e Silva, Brazília EU-nagykövete kijelentette, hogy Brazília „ambiciózus és innovatív” nemzetileg meghatározott hozzájárulást nyújtott be, és sürgette az Európai Uniót, hogy ugyanezt tegye. Emlékeztet arra is, hogy Brazília szövetségi állam, és így megérti a városok és régiók kulcsfontosságú szerepét a folyamatban.

„Annak érdekében, hogy a COP30 fordulópontot jelentsen – a tárgyalásokról áttérve a valódi éghajlat-politikai fellépés végrehajtására –, alapvető fontosságú a helyi szintű támogatás.  Biztos vagyok benne, hogy a helyi és regionális szintű mozgósítás az EU-ban és Brazíliában érdemi előrelépést fog eredményezni az éghajlatváltozás elleni küzdelemben” – jelentette ki da Costa e Silva nagykövet.

da Costa e Silva nagykövet kétoldalú találkozót is tartott Kostas Bakoyannisszal, az ENVE elnökével (EL/EPP) és Nadia Pellefigue RB-előadóval (FR/PES), hogy megvitassák a helyi és regionális önkormányzatok Belémben való részvételét. Az ENVE szakbizottság elfogadta Anne-Marie Pellefigue véleménytervezetét, amely arra kéri a nemzeti kormányokat, hogy vonják be a városokat és régiókat az új nemzetileg meghatározott hozzájárulásokba, különösen a jelenlegi geopolitikai környezetben, ahol a multilateralizmus veszélyben van, és a szubnacionális klímadiplomácia kulcsszerepet játszik a fellépés előmozdításában.

„Az éghajlat-politikai fellépésnek és a versenyképességnek kéz a kézben kell járnia – ez stratégiai szükségszerűség az EU, valamint régiói és városai számára. A globális instabilitás jelenlegi helyzetében a COP-k fontosabbak, mint valaha. Azóta a Párizsi Megállapodás és a COP-k nélkül nem lennénk ott, ahol most tartunk az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése terén, és a globális hőmérséklet még súlyosabb emelkedése felé haladnánk” – hangsúlyozta Pellefigue előadó, Okcitánia régió alelnöke.

Bologna polgármesterét, Matteo Lepore-t (IT/PES) jelölik ki az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó európai terv
kidolgozásáról szóló vélemény előadójának. Lepore úr ezenkívül meghívja az ENVE tagjait az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással foglalkozó misszió június 19-én Bolognában megrendezésre kerülő földközi-tengeri fórumára.

Megfizethető, stabil és tiszta energia valamennyi uniós város és régió számára

Az ENVE tagjai eszmecserét folytattak az Energiaügyi Főigazgatóság és a Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatóság képviselőivel azokról a közelmúltbeli uniós javaslatokról, amelyek célja az energia megfizethetőségének és biztonságának biztosítása, valamint a versenyképesség felszabadítása a tiszta átállás megvalósítása mellett. A vita nagyon időszerű volt a múlt heti példátlan áramkimaradás után Spanyolországban és Portugáliában.

Az ENVE szakbizottság elnöke, Kostas Bakoyannis (EL/EPP), Athén képviselő-testületének tagja így nyilatkozott: „Az EU felülvizsgálja a szabályozási kereteket annak érdekében, hogy biztosítsa energiarendszereink rugalmasságát és rezilienciáját. A közelmúltbeli uniós javaslatok, például a tiszta ipari megállapodás, a megfizethető energiáról szóló cselekvési terv és a felkészültségi stratégia kulcsfontosságú lehetőséget kínálnak az éghajlatvédelmi törekvések és a gazdasági reziliencia összehangolására. Kihívásunk abban rejlik, hogy megtaláljuk a megfelelő egyensúlyt az energetikai átállás előmozdítása és az ipari erő megőrzése között. Végső soron a zöld átállás felgyorsítása az egyetlen fenntartható módja az EU energiaköltségei csökkentésének, valamint autonómiánk és energiabiztonságunk fokozásának.”

Hanna Zdanowska (PL/EPP), Łódź polgármestere és a megfizethető energiáról szóló cselekvési tervről szóló RB-vélemény előadója így nyilatkozott: „A múlt heti áramszünet megmutatta, hogy az EU energiarendszerei még nem állnak készen a mai kihívásokra – és a helyi önkormányzatok az elsők, akik érzik ennek hatását. A legtöbb európai helyi és regionális önkormányzat a jelenlegi jogi és pénzügyi feltételek mellett nem tudja egyedül megvalósítani az energetikai átállást. Ehhez jelentős beruházásokra van szükség, amelyek nem térülnek meg gyorsan, és növelik az adósságszintet. Ezért határozottan felszólítok arra, hogy a következő többéves költségvetésben biztosítsanak közvetlen, célzott uniós finanszírozást a városok számára. A helyi önkormányzatokat fel kell hatalmazni arra, hogy közösen hozzanak létre egy igazságos és hatékony energetikai átállást.”

William Elofsson (SE/EPP), Gävle képviselő-testületének alelnöke és a tiszta ipari megállapodásról szóló RB-vélemény előadója rámutatott, hogy véleménytervezete „hangsúlyozza, hogy sürgősen meg kell erősíteni a helyi és regionális önkormányzatok szerepét az energetikai átállásban az ellátás bővítése, a hálózati korlátok kezelése és a technológiasemlegesség előmozdítása révén. Emellett az igazságos és hatékony dekarbonizációs folyamat biztosítása érdekében intelligensebb engedélyezésre és nagyobb ellenálló képességre szólít fel az energiarendszerekben.”

A tagok továbbá véleménytervezetet fogadnak el a köz- és magánforrásoknak a tiszta átállásról szóló párbeszédek nyomon követése érdekében történő mozgósításáról. Az előadó, Åsa Ågren Wikström (SE/EPP), Västerbotten megye közgyűlésének tagja így nyilatkozott: „Több válság – geopolitikai feszültségek, éghajlatváltozás és növekvő protekcionizmus – idején még sürgetőbbé válik a tiszta energiára való átállás felgyorsítása. Ez nem csak éghajlati szükségszerűség. Ez a gazdasági reziliencia és a függetlenség kérdése. Az importált – különösen az instabil piacokról származó – fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségünk csökkentése egy erős, önellátó és versenyképes Európa kiépítését jelenti. Ahhoz, hogy elérjük ezt a célt, időtálló, körforgásos és klímasemleges ipari bázisra van szükségünk. A tiszta ipari megállapodás fontos előrelépést jelent. De egyértelműnek kell lennünk: az átalakulás a helyszínen történik – nem csak Brüsszelben. Számunkra ez a munkahelyteremtésről és a fejlődésről szól valamennyi régiónkban.”