A vízgazdálkodás rezilienciája közvetlenül kapcsolódik a helyi és regionális fejlődéshez, a régiók és városok szerint

Az RB elnöke és társelőadója, Tüttő Kata beszédet mond a vízgazdálkodás rezilienciájával foglalkozó első európai fórumon december 8-án.

A vízgazdálkodás rezilienciájával foglalkozó, december 8-án, hétfőn tartandó első uniós fórum előtt a régiók és a városok emlékeztettek arra, hogy a víz nemcsak az ökoszisztémák működéséhez elengedhetetlen természeti erőforrás, hanem a regionális és helyi fejlődés, a reziliencia és a versenyképesség kulcsfontosságú tényezője is. A Régiók Európai Bizottsága (RB) ENVE szakbizottsága által december 5-én elfogadott véleménytervezet rámutat arra, hogy közvetlen összefüggés van a víz természetes rendelkezésre állása és a regionális fejlettség szintje között, ezért az uniós szakpolitikáknak meg kell akadályozniuk, hogy a víz olyan tényezővé váljon, amely akadályozza a régiók közötti konvergenciát.

A véleményt Tüttő Kata (HU/PES) RB-elnök és társelőadó ismertette az ENVE szakbizottsággal, aki hangsúlyozta, hogy a vízgazdálkodás rezilienciájátcélzó intézkedéseknek társadalmilag méltányosnak és megfizethetőnek kell lenniük, különösen a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások, a víztől nagymértékben függő gazdasági ágazatok és a vízhiánnyal küzdő régiók számára. Az RB-nek az európai vízügyi rezilienciastratégiáról szóló területi hatásvizsgálata rámutat a vízügyi rezilienciaintézkedések jelentős, de egyenetlen területi hatásaira az uniós régiókban, bizonyítva, hogy differenciált, regionálisan kiigazított célokra és végrehajtási pályákra van szükség a helyi hidrológiai, éghajlati, infrastrukturális, gazdasági és irányítási feltételek alapján.

A helyi és regionális vezetők azt kérik, hogy a vízgazdálkodást szisztematikusan integrálják valamennyi uniós szakpolitikai területbe azáltal, hogy az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) javaslatának megfelelően „víztesztet” alkalmaznak az uniós jogszabályokra. A régióknak és városoknak valóban hatékony szerepet kell játszaniuk a víztervezéssel és -gazdálkodással kapcsolatos döntéshozatalban, figyelembe véve a határokon átnyúló vízgyűjtő-gazdálkodásban betöltött szerepüket is. Mivel a vízgazdálkodás rezilienciájának finanszírozásához stratégiai, hosszú távú költségvetési kötelezettségvállalásokra van szükség, a következő többéves uniós költségvetésnek célzott fejezeteket és erőteljes kohéziós politikai támogatást kell tartalmaznia, amelyeket a helyi és regionális önkormányzatokkal partnerségben hajtanak végre.

A véleménytervezet sürgeti a szennyezés forrásnál történő kezelését, valamint fejlett vízkezelési technológiák és nyomonkövetési rendszerek bevezetését a teljes vízkörforgásban a közegészség védelme, az ökoszisztémák helyreállítása és a hosszú távú vízbiztonság biztosítása érdekében. Az uniós vízügyi jogszabályoknak adecember 10-re tervezett „környezetvédelmi salátarendelet” révén történő egyszerűsítésének az adminisztratív eljárások javítására és a működési terhek enyhítésére kell összpontosítania, ugyanakkor fenn kell tartania a „szennyező fizet” elvet és a kiterjesztett gyártóifelelősségi rendszert, és nem veszélyeztetheti az alapvető környezetvédelmi normákat, a közegészséget és az adatokhoz való hozzáférést.

A helyi és regionális vezetők emlékeztetnek arra, hogy a vízkészletek iránti keresletnek a víztakarékosság, a hatékonyság és az újrafelhasználás előmozdítása révén történő csökkentése a vízgazdálkodás rezilienciájának kulcsfontosságú eleme, ezért üdvözlik a „vízhatékonyság az első” elv bevezetését. Mivel a mezőgazdaság a vízkészletek legnagyobb fogyasztója az EU-ban, a közös agrárpolitika stratégiai terveinek célzott támogatást kell nyújtaniuk az ágazat professzionalizálásához és korszerűsítéséhez az öntözés javítása, a precíziós gazdálkodás, a víz újrafelhasználása, a jobb talaj- és tápanyag-gazdálkodás, a kevésbé vízigényes növényekre való átállás ösztönzése, pufferzónák és figyelemfelkeltő kampányok révén, különös tekintettel a kis gazdaságokra.

Az RB ad otthont az első uniós vízügyi rezilienciafórumnak Brüsszelben, december 8-án, hétfőn. A rendezvényt az Európai Bizottsággal és az EGSZB-vel közösen szervezik. Tüttő elnök magas szintű nyitóülésen szólal fel Teresa Ribera, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke és Jessica Roswall környezetvédelmi biztos részvételével.

Idézet:

Tüttő Kata,az RB elnöke, Budapest Főváros közgyűlésének tagja és a vélemény társelőadója: „A vízgazdálkodás rezilienciájának mértéke hatalmas: érinti az egészséget, a mezőgazdaságot, az ipart, az ökoszisztémákat és a mindennapi életet minden városban és régióban. És minden cseppnek politikai súlya van. A területük védelmére törekvő helyi és regionális vezetőkre egyre nagyobb nyomás nehezedik: aszályok, árvizek, az infrastruktúra összeomlása, szennyezés és az egyenlőtlenségek elmélyülése. A valódi reziliencia kiépítéséhez elegendő finanszírozásra, inkluzív döntéshozatalra és elszámoltathatóságra van szükség minden szinten. Csökkentenünk kell a szükségtelen adminisztratív és működési terheket anélkül, hogy veszélyeztetnénk az alapvető környezetvédelmi normákat és a szennyezők felelősségét. A vízügyi rezilienciastratégiának meg kell felelnie annak a kornak, amelyben élünk – a szűkösség, a kockázat és a növekvő elvárások korának – olyan rendszerekkel, amelyek biztonságosak, igazságosak és fenntarthatóak az összetartó Európa minden közössége számára.”

További információk:

Tüttő elnök és Juanma Moreno első alelnök (ES/EPP), Andalúzia elnöke társelőadói az „Avízgazdálkodás rezilienciájának helyi és regionális ütemterve” című RB-véleménynek. A vélemény végleges elfogadására a tervek szerint a 2026. március 4–5-i plenáris ülésen kerül sor. A vélemény az érdekelt felek széles körével folytatott széles körű együttműködés eredménye. Felvázolja a vízgazdálkodási politikával kapcsolatos fő kihívásokat és előrelépési területeket, és hangsúlyozza, hogy feltétlenül el kell ismerni mind a helyzetek sokféleségét, mind pedig a helyi és regionális önkormányzatok központi szerepét ebben az egzisztenciális témában.

Az RB ENVE szakbizottsága új tanulmányt is közzétett az árvízkockázatokkezeléséről: hogyan építhető ki a vízgazdálkodás rezilienciájaa helyi közösségekben , amely öt esettanulmányt elemez Európa-szerte, és ajánlásokat fogalmaz meg a helyi és regionális önkormányzatok, a nemzeti kormányok és az EU számára.

Az ENVE szakbizottság az RB „Környezetvédelem, éghajlatváltozás és energiaügy” szakbizottsága. Elnöke jelenleg Kostas Bakoyannis (EL/EPP), Athén képviselő-testületének tagja. A december 5-i ülésen az ENVE tagjai a következő hosszú távú uniós költségvetésről (többéves pénzügyi keret, többéves pénzügyi keret) is eszmecserét folytattak Sari Rautio (FI/EPP) RB-előadóval, akinek az Európai Bizottság javaslatáról szóló véleménytervezetét december 2-án fogadták el. Az ENVE szakbizottság véleményt fog kidolgozni az éghajlat-politikai, energiaügyi és környezetvédelmi prioritásoknak a következő többéves pénzügyi keretben való általános érvényesítéséről. Vezetője Rafał Trzaskowski (PL/EPP), Varsó polgármestere lesz.

Kapcsolattartó:

Lauri Ouvinen
Tel.: +32 473536887
lauri.ouvinen@cor.europa.eu