A városok Európa-szerte az éghajlat-politikai fellépés és a szociális infrastruktúra megerősítését tervezik – derül ki az EBB felméréséből

A legtöbb uniós város több beruházást tervez a globális felmelegedés elleni küzdelem és az állami lakások, iskolák és kórházak bővítése érdekében – derül ki az Európai Beruházási Bank (EBB) új felméréséből. A megkérdezett uniós települések 56%-a többet költene az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére, 53%-uk pedig a szociális infrastruktúra költségvetésének növelésére a következő három évben. A városok Európa-szerte egyre inkább új fejlesztési finanszírozási forrásokat kívánnak igénybe venni a hagyományos nemzeti és uniós támogatásokon felül.

A legtöbb európai város azt tervezi, hogy többet költ az éghajlatváltozás elleni küzdelemre és az állami lakások, iskolák és kórházak növelésére, az EBB új felmérése szerint. Az EBB „2025-ös önkormányzati felmérése” azt jelzi, hogy 56%-uk nagyobb beruházásokra törekszik az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése érdekében, 53%-uk pedig növelni kívánja a szociális infrastruktúra költségvetését az elkövetkező három évben.

Az EBB a mai napon tette közzé jelentését, hogy egybeessen a Régiók Európai Bizottsága brüsszeli konferenciájával, amelynek célja az európai városi beruházási igények megvitatása és az EU városokra vonatkozó szakpolitikai menetrendjének támogatása volt.

A felmérés 1002 uniós településre terjed ki, amelyek lakossága több ezertől több százezerig terjed, és összesen mintegy 26 millió (az EU-27 teljes lakosságának mintegy 6%-a). Minden tagállam önkormányzatai képviseltetve vannak, számuk 131-től (Németország) 107-ig (Olaszország) és öt-ötig (Ciprus és Luxemburg) terjed. Az előző, 2022-es felméréshez hasonlóan az Európán kívüli nemzeti fővárosok és területek nem tartoznak ide, és a részt vevő városok névtelenül tették ezt.

Bár az önkormányzatok infrastrukturális finanszírozásának fő forrásai továbbra is a nemzeti és uniós támogatások, az új jelentés szerint az önkormányzatok több mint fele – 61%-a – érdeklődik más finanszírozási lehetőségek feltárása iránt. Ez magában foglalhatja például azt, hogy a vissza nem térítendő támogatásokat garanciákká alakítják át, amelyeket aztán arra használnak fel, hogy magasabb szintű finanszírozást vonzzanak olyan szervezetektől, mint például a bankok.

Az EBB önkormányzati felmérése átfogó és részletes képet ad a hatóságok fejlesztési terveiről, amelyek az EU-ban a közberuházások mintegy 54%-át teszik ki. Az éghajlat-politika területén az önkormányzatok a beruházások mintegy 60%-át teszik ki. Amellett, hogy megállapította, hogy az EU legtöbb városa több beruházást tervez a kibocsátások csökkentése érdekében, a legutóbbi felmérés azt mutatja, hogy a városok mintegy fele az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó intézkedésekre fordított kiadások növelésére is törekszik. Ez a fajta tevékenység magában foglalja az olyan fenyegetésekkel szembeni védelmet, mint az árvizek és a tüzek.

A legutóbbi felmérés szerint az EU számos városa számára állandó kihívást jelent a környezeti vizsgálatok elvégzéséhez szükséges szakértők és a projektek végrehajtásához szükséges mérnökök hiánya. A települések mintegy 30 %-a számolt be arról, hogy ezeken a területeken nem áll rendelkezésre megfelelő műszaki szakértelem.

Az EBB a városoknak nyújtott technikai, pénzügyi és stratégiai szakértelmével segít megfelelni ennek a kihívásnak. Az EBB mérnökei és közgazdászai minden, a bank által finanszírozott projektet értékelnek. Ez a szakértelem tanácsadási támogatás formájában is rendelkezésre áll a projektgazdák, a nemzeti, regionális vagy helyi hatóságok és a pénzügyi közvetítők számára.

Idézetek

Tüttő Kata, a Régiók Európai Bizottsága elnöke: „Ez az időszerű és átgondolt EBB-jelentés megerősíti azt, amit a helyi vezetők Európa-szerte régóta tudnak: városaink Európa legnagyobb kihívásainak középpontjában állnak – az éghajlati válságtól a lakhatási vészhelyzetig. A számok világosan beszélnek, de mögöttük polgármesterek, tanácsosok és polgárok állnak, akik minden nap arra törekszenek, hogy jobbá tegyék az életet. A Régiók Európai Bizottsága és az Európai Beruházási Bank közötti partnerség létfontosságú városaink teljes potenciáljának felszabadításához – a helyi ambíciók és az innováció megerősítése, magas színvonalú közberuházások megvalósítása, valamint annak biztosítása révén, hogy egyetlen közösség se maradjon le vagy vesszen el a gyorsan változó világhoz való alkalmazkodásért folyó versenyben.”

Ioannis Tsakiris, az EBB alelnöke: „A növekvő kihívások idején biztosítanunk kell, hogy minden befektetett euró maximális hatást fejtsen ki. Ez azt jelenti, hogy innovatív finanszírozási megoldásokat kell mozgósítani annak érdekében, hogy támogassák az önkormányzatokat az éghajlat-politikai fellépés és más kulcsfontosságú prioritások felgyorsításában. Az EBB továbbra is elkötelezett amellett, hogy az európai városokkal együttműködve kifejlessze és végrehajtsa a fenntarthatóbb és reziliensebb jövő építéséhez szükséges eszközöket.”

Debora Revoltella, az EBB vezető közgazdásza: „Az önkormányzatok Európa-szerte erős elkötelezettséget mutatnak a zöld átállás iránt. Ahhoz, hogy ezek a kötelezettségvállalások kézzelfogható eredményekké váljanak, minden szinten folyamatos politikai és szakpolitikai támogatásra lesz szükség.”