Sajtóközlemény

Az EU jövőbeli költségvetése: a régiók és városok figyelmeztetnek arra, hogy a központosítás gyengítheti Európa versenyképességét és kohézióját

Automatikus fordítás

Ez gépi fordítás, amely segít Önnek az oldal tartalmának megértésében. Bővebb információ nyelvhasználati politikánkról.

Ezen az oldalon:

  • Kohéziós politika
  • többéves pénzügyi keret (MFF)
  • Gazdaság és pénzügyek
  • President
  • Cohesion policy reform

„A régiók és városok jelentik versenyképességünk és a jövőre való felkészülésünk motorját” – mondta Tüttő elnök a régiók és városok helyzetéről szóló beszédében.

Az uniós állam-, illetve kormányfők kulcsfontosságú találkozója előtt a helyi és regionális vezetők arra figyelmeztettek, hogy az Unió következő hosszú távú költségvetése azzal a kockázattal jár, hogy a döntéseket a nemzeti kormányok szintjén, a lehetőségeket pedig a legerősebb területekre összpontosítja, elmélyíti a területi egyenlőtlenségeket, és gyengíti Európa azon képességét, hogy mozgósítsa valamennyi régiójának gazdasági potenciálját.

A 2026. évi Régiók és Városok Európai Hetének nyitóülésén Tüttő Kata, a Régiók Európai Bizottsága (RB) elnöke beszédet mondott a régiók és városok helyzetéről. Felszólal António Costa, az Európai Tanács elnöke, Raffaele Fitto, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke és Unió-szerte több száz helyi és regionális vezető jelenlétében.

Az RB által ma közzétett, a régiók és városok helyzetéről szóló éves uniós jelentés aggasztó képet fest az európai területek előtt álló jelenlegi és jövőbeli kihívásokról: minden második régióban nőtt a szegénység és a társadalmi kirekesztettség, miközben a régiók több mint felében romlottak a munkaerőpiaci feltételek. A csökkenő termelés és a magas energiaköltségek gyengítik a regionális versenyképességet, és az európai területek egyre inkább ki vannak téve a természeti katasztrófáknak, és egyenlőtlenül sújtják őket: Az elmúlt négy évben 57%-kal nőttek az erdőtüzek, és az aszály éves költségét 9 milliárd euróra becsülik.

A demográfiai változások Unió-szerte elmélyítik a területi egyenlőtlenségeket is: 2050-re a régiók közel háromnegyede – különösen a vidéki területek – várhatóan elveszíti népességét, míg a városi területek többségére egyre nagyobb nyomás nehezedik a lakhatásra és az infrastruktúrára.

Az elnök beszédét követő vita során a helyi és regionális vezetők hangsúlyozták, hogy Európa versenyképessége a vállalkozásoktól, a munkavállalóktól, az infrastruktúrától és az innovációs ökoszisztémáktól függ valamennyi régiójában. Egy erős, jól finanszírozott és decentralizált kohéziós politika összekapcsolja ezeket a képességeket az egységes piaccal, és segíti a régiókat az ipari, demográfiai és éghajlati átállás kezelésében. A 2028–2034-es időszakra javasolt uniós költségvetés azonban azzal a kockázattal jár, hogy a döntéseket nemzeti szinten a területi beruházásokra összpontosítja, gyengítve a kiszámítható finanszírozást és háttérbe szorítva a helyi és regionális ismereteket. „Ha Európa erősebb akar lenni a globális színtéren, akkor belül is erősnek kell maradnia. Költségvetésének össze kell kapcsolnia Európa erősségeit, és segítenie kell több hely potenciáljának kibontakoztatását” – mondta Tüttő RB-elnök.

Idézetek

Tüttő Kata, a Régiók Európai Bizottsága elnöke: „Európa ígérete a közös jólét. Ezt nem tudjuk teljesíteni azzal a feltételezéssel, hogy a néhány helyen generált növekedés végül mindenkihez el fog jutni. A kohézió és a versenyképesség összetartozik: az innováció összekapcsolása a vállalkozásokkal, a munkavállalókkal és a közösségekkel Európa-szerte. A régiók és városok tudást, beruházási kapacitást és közbizalmat teremtenek. A következő uniós költségvetésnek biztosítania kell számukra a cselekvéshez szükséges eszközöket, és valódi választási lehetőséget kell biztosítania az emberek számára, hogy jövőjüket ott építsék, ahol otthon érzik magukat.”

Juanma Moreno, a Régiók Európai Bizottsága első alelnöke: „Fontosnak tartjuk, hogy az olyan kiemelt szakpolitikák, mint a mezőgazdaság, a halászat, a biztonság és a migráció, nem kényszeríthetők arra, hogy a nemzeti költségvetéseken belül versenyezzenek egymással; az egyszerűsítés nem lehet ürügy a frissesítésre. A vita nem csupán a költségvetés nagyságáról szól. Az igazi kérdés az, hogy milyen Európát akarunk építeni. Ebben az összefüggésben a régiók és városok szerepének védelme nem csupán intézményi kérdés. Mélységesen demokratikus. Amikor Európa elveszíti jelenlétét a helyszínen, a polgárok mindennapi életükben már nem érzékelik az európai projektet, ami a kivonulás fokozódásához vezet, különösen a fiatalabb generációk körében. Ez a leválás frusztrációt, polarizációt és szélsőségességet szít, amelyek megkérdőjelezik az európai integráció alapjait. Még van idő cselekedni. Hallassuk hangunkat, és dolgozzunk együtt annak érdekében, hogy befolyásoljuk a tárgyalásokat, mielőtt azok döntő szakaszba lépnének.”

További információk

  • További anyagok a régiók és városok helyzetéről szóló éves uniós jelentésről, beleértve a tájékoztatókat és a teljes dokumentumot.

  • Annak érdekében, hogy az elfogadott véleményekre és a kapcsolódó dokumentumokra támaszkodva világosan és hozzáférhető módon elmagyarázza, mit várnak a régiók és városok a következő uniós költségvetéstől, az EGSZB elindította a mesterséges intelligencián alapuló „Ask Jacques” platformot. Próbálja ki, és tegye fel kérdését!

Kapcsolatfelvétel

Matteo Miglietta
Tel.: +32 470895382
matteo.miglietta@cor.europa.eu

Tagok