A régiók és városok helyzete: az erős és decentralizált kohéziós politika kulcsfontosságú Európa rezilienciája és versenyképessége szempontjából

„Aregionális és helyi vezetők mozgósítanak annak érdekében, hogyfellépjenek az uniós beruházásokállamosítása ellen, és elkerüljék, hogy a régiókat és a mezőgazdasági üzemeket „Éhezők Viadala” versenyre kényszerítsék a forrásokért”– jelentette ki TüttőP. lakos.  

A RégiókEurópaiBizottsága (RB) közzétette arégiók és városok helyzetéről szóló hatodik éves uniós jelentést, amelyet nyitóülésén ismertetett az európai, nemzeti és regionális vezetőkkel,döntéshozókkal és érdekelt felekkel.  

A 2025. évi éves jelentés a helyi megoldások mellett azokata fő kihívásokat is feltárja, amelyekkel az EU regionális szinten szembesül. AzRBmegbízásából az IPSOS által végzett kísérő felmérésazonosít néhány fő okot, amelyek miatt a helyi és regionális politikusok értékelik az EU támogatását, és úgy vélik, hogy az együttműködéstalakítani kell.  

Tüttő elnök a következőket mondta: „Ez az éves jelentés bemutatja népeink és területeink fájdalmát és nyomásgyakorlási pontjait, de elismeri az ambíciót, a vezető szerepet, a kreativitást és az innovációs képességet is. Megmutatja, hogy a kohéziós politika hogyan segít abban, hogy Európa belülről erős maradjon. Ez a politika Európa legkonkrétabb, legdecentralizáltabb és leghosszabb távú stabilizáló eszköze, amely értékeken és az egymás jövőjébe való közös beruházásokon keresztül köt össze bennünket. Ez Európa rezilienciastratégiája. Az új költségvetési javaslat azzal fenyeget, hogy államosítja, lefinanszírozza és leválasztja Brüsszelről, arra kényszerítve a régiókat és a mezőgazdasági termelőket, hogy „éhezők viadalát” szervezzenek az erőforrásokért. Ezért vagyunk mindannyian mozgósítva a kohézió jövője érdekében.” 

A nyitóülésen Roberta Metsola,az Európai Parlament elnöke ésRaffaele Fitto,az Európai Bizottság kohézióért és reformokért felelős ügyvezető alelnöke vitaindító beszédet mondott, majdUrsula von der Leyen,az Európai Bizottság elnöke videoüzenetet küldött. További vitafórumokra került sor,amelyek középpontjában a jövő kohéziója és növekedése, a maradáshoz való jog és a városok holnapiépítéseállt, politikai szereplők és szakértőkrészvételével.  

Arégiók és városok helyzetéről szóló éves uniós jelentés főbb pontjai a következők: 

• A regionális fejlesztés uniós finanszírozása régóta ösztönzi a gazdasági konvergenciát:a régiók és a városok közösen irányítják a projekteket, végrehajtják az uniós szakpolitikák több mint 70%-át, és kezelik a közkiadások kétharmadát. A 2028–2034 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretre irányuló bizottsági javaslat gyengíti ezt a kötvényt azáltal, hogy a döntéseket tagállamonként egy tervbe központosítja. Ez a központosítás azzal a kockázattal jár, hogy aláássa az összes uniós régióban a fejlesztésre irányuló határozott erőfeszítéseket, mivel az egyenmegoldás nem képes kezelni a tiszta és igazságos átmenettel kapcsolatos konkrét helyi kihívásokat, vagy helyreállítani a versenyképességet. Csak a helyi megoldásokon és decentralizált stratégiákon alapuló, helyi alapú megközelítés képes megvalósítani az Uniókohéziós, reziliencia- ésproximi-célkitűzéseit.  

• Számos közösség szembesül a többszörös természeti és éghajlattal kapcsolatos katasztrófák növekvő kockázatával,és minden ötödik közösség több veszélynek van kitéve, a legtöbb európai felkészületlennek érzi magát, és csak 2024-benárvizek okoztak 18 milliárd EUR összegű kárt. A javasolt többéves pénzügyi keret visszalépést jelentene a rezilienciával kapcsolatos szakpolitikák tekintetében, mivel a természetalapú megoldások háttérbe szorulhatnak, a LIFE program megszűnt,és a kohéziós politika kulcsfontosságú környezetvédelmi kezdeményezései veszélybe kerültek. 

• 47 millió európai nem tudja megfelelően fűteni otthonát,ami rávilágít a 2020 óta növekvő energiaszegénységre, valamint arra, hogy továbbra is támogatni kell a kohéziós politika keretében az energiahatékonyságot, a megújuló energiaforrásokat és a kiszolgáltatott helyzetben lévő lakosságot. 

• A helyibiztonsági rezilienciára nagy nyomás nehezedik,mivel a kritikus infrastruktúrák kibertámadásokkal, a politikát megzavaró félretájékoztatással szembesülnek, és a régióknak meg kell erősíteniük a polgári felkészültséget és a védelemmel kapcsolatos ipari klasztereket, amint azt azRB új védelmi munkacsoportjais tükrözi. 

• Az EU-nak széles körű és költséges lakhatásiválsággal kell szembenéznie, amely évi 2,3 millió egységnyi hiányt jelent, ami a becslések szerint évi 270 milliárd EUR-ttesz szükségessé,ami szoros együttműködést tesz szükségessé a régiókkal és a városokkal alakhatás megfizethetőségénekbiztosítása érdekében.

• Három régióból kettőben 2050-revárhatóancsökkenni fog a népesség,ami különösen a vidéki térségeket érinti, ami rávilágít arra, hogy a demográfiai átmenet támogatása érdekében erősebb társadalmi-gazdasági politikákra van szükség. 

• A vidéki térségekben a közszolgáltatások– amelyek döntő fontosságúak, de nyomás alatt állnak – horizontális beruházásokat, adóösztönzőket és célzotttámogatásokatigényelnek, mivel a vidéki lakosság 36%-a a kiadások hosszú távú csökkentése ellenére a szolgáltatás minőségét tartja a legsürgetőbb problémának.

• A nemek közötti egyenlőtlenségek továbbra is jelentősek,a foglalkoztatási különbségek továbbra isfennállnak a tagállamok között, és a nők alulreprezentáltak, akik 2025-ben a 286 regionális közgyűlésből csak 26-ban voltak többségben. 

Háttér  

• Az EU éves jelentése a régiók és városok helyzetéről szóló weboldalról,amely tartalmazzaTüttőKata elnök teljes beszédét, a teljes jelentést, a tájékoztatókat és a korábbi kiadásokat. 

• Videó és képeka 2025. évi #EURegionsWeek beszédéről és nyitóüléséről. 

• A 2025. évi Régiók és Városok Európai Hetére azRB 168. plenáris ülésével(október 14–15.)párhuzamosan került sor.  

• Az RB 2025–2030-as időszakra vonatkozó prioritásai: az RB erősebb kohéziót, rezilienciát és közelséget szorgalmaz egy méltányosabb, reagálóképesebb és emberközpontúbb EU kiépítése érdekében. 

Kapcsolattartó  

Hélène Dressen
Tel.: +32 471502795
helene.dressen@cor.europa.eu