A versenyképességnek és a zöld átállásnak együtt kell járnia, hangsúlyozza a zöld megállapodás helyi szintű végrehajtásával foglalkozó munkacsoport

Az RB zöld megállapodás helyi szintű végrehajtásával foglalkozó munkacsoportja december 5-én tartotta a jelenlegi mandátumidőszak utolsó ülését. A tagok áttekintik a munkacsoport által elért eredményeket, és eszmecserét folytatnak az Európai Bizottsággal az európai zöld megállapodás következő szakaszáról az EU új jogalkotási ciklusában.

A zöld megállapodás helyi szintű végrehajtásával foglalkozó munkacsoport 2020-as létrehozása óta aktívan részt vesz az európai zöld megállapodáshoz kapcsolódó valamennyi szakpolitikai területen – az energetikai átállástól a fenntartható mobilitásig, az éghajlatvédelmi törekvésektől a fenntartható agrár-élelmiszeripari ágazatig, a szennyezőanyag-mentességtől a körforgásos gazdaságig –, hogy hangot adjon a városok és régiók véleményének, és beszámoljon a zöld megállapodással kapcsolatos kezdeményezések helyi és regionális szintű végrehajtásához kapcsolódó kihívásokról és lehetőségekről.  A munkacsoport tagjai arra a következtetésre jutottak, hogy ezt a munkát az RB következő, 2025 februárjában kezdődő ötéves hivatali időszakában is folytatni kell.

Mivel az új Európai Bizottság a múlt héten kezdte meg új hivatali idejét, a zöld megállapodás helyi szintű végrehajtásával foglalkozó munkacsoport tagjai megvitatták az Európai Bizottság különböző szolgálatainak (DG COMP, DG ENV és DG ENER) képviselőivel a zöld megállapodás következő lépéseit. A felszólalók rámutatnak, hogy a hangsúly most a már elfogadott különböző jogalkotási kezdeményezések végrehajtásán lesz, és hangsúlyozzák, hogy a zöld átállást össze kell kapcsolni az EU gazdasági versenyképességével és a polgárok jóllétével.

Az ülés elnöke, TÜTTŐ Kata (HU/PES), az ENVE szakbizottság első alelnöke és Budapest képviselő-testületének tagja így nyilatkozott: „A zöld megállapodás 2.0-ról szóló jelentésünk központi pontjaival összhangban az új uniós hivatali időszakban a zöld politikák továbbra is központi szerepet fognak játszani az EU területi, gazdasági és társadalmi kohéziójának biztosításában, valamint az éghajlati és környezeti válságok által az emberek egészségére és gazdasági tevékenységeire gyakorolt negatív hatások korlátozásában. Az új Európai Bizottság megerősítette, hogy az EU továbbra is követni fogja az európai zöld megállapodásban meghatározott célokat, amelyek növekedési stratégiánkként szolgálnak, és központi szerepet játszanak új iparpolitikánkban, versenyképességünkben és biztonságunkban. A klímasemlegesség felé vezető utunk csak akkor lesz sikeres, ha erős szociális dimenzióval rendelkezünk, amely figyelembe veszi közösségeink, vállalataink és területeink igényeit.”

A második vita az uniós alapoknak a zöld átállás helyi és regionális szintű felgyorsításában betöltött szerepére összpontosított, a Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság, a Költségvetési Főigazgatóság és a Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság képviselőinek részvételével. Az uniós költségvetés és a Next Generation EU forrásainak több mint egyharmadát éghajlatváltozással kapcsolatos kezdeményezésekre költötték, és a finanszírozás nagy része a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből, a közös agrárpolitikából és a kohéziós politikából származik. Időközben a biológiai sokféleséget támogató uniós finanszírozásra vonatkozó 10%-os célkitűzés elérése nehéznek bizonyult. 

A zöld megállapodás helyi szintű végrehajtásával foglalkozó munkacsoport tagjai óva intettek az újracentralizációhoz vezető egyszerűsítéstől; határozottan kiálltak amellett, hogy továbbra is a megosztott irányítási modell, a többszintű kormányzás és a partnerség elve legyen a kohéziós politika és minden jövőbeli beruházási politika vezérelve. Hangsúlyozták, hogy több magánberuházást kell mozgósítani, az EU éghajlat-politikájának jövőjéről szóló közelmúltbeli RB-vélemény ajánlásait követve.

„A zöld megállapodás nemcsak az éghajlatról és a természetről szól, hanem elengedhetetlen az EU ipara, biztonsága és jólléte szempontjából is. Minden ágazatnak megvan a maga szerepe. Rendszerszintű átalakulásra van szükségünk, amelynek során megvizsgáljuk, hogy melyek azok a legfontosabb elemek, amelyeket fel kell gyorsítani a végrehajtás során, lefedve minden olyan tevékenységet, amelyet a régiókban és a városokban végezhetünk” – hangsúlyozta Markku MARKKULA előadó (FI/EPP), Helsinki régió elnöke.

• Az ülés újranézése
• Fotógaléria (Flickr)