A meggyengült uniós költségvetés kiszolgáltatottabbá tenné a helyi közösségeket az éghajlatváltozással szemben

Az Európai Parlament ENVI bizottságának és a Régiók Bizottsága ENVE szakbizottságának tagjai ma, október 12-én találkoztak, hogy megvitassák az EU következő többéves költségvetését.

Ahogy az Európai Unió következő hosszú távú költségvetéséről szóló tárgyalások a végső szakaszba lépnek, a helyi vezetők és az európai parlamenti képviselők arra figyelmeztetnek, hogy a környezetvédelmi és éghajlat-politikai finanszírozás javasolt csökkentése súlyosan aláásná a régiók és városok azon képességét, hogy éghajlat-politikai intézkedéseket hajtsanak végre, alkalmazkodjanak az éghajlatváltozás következményeihez, és megvédjék polgáraikat az áradásoktól, az erdőtüzektől és a hőhullámoktól.

Október 10-én az EU Tanácsának ír elnöksége új, úgynevezett „tárgyalási keretdokumentumot” terjesztett elő, amely kiindulópontként szolgál az állam-, illetve kormányfők október 15–16-án Brüsszelben tartandó megbeszéléseihez, amelyek célja az EU 2028–2034-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretének megvitatása. A tárgyalási keretdokumentum jelentős csökkentéseket tartalmaz a költségvetési sorok között, beleértve a nemzeti és regionális partnerségi tervek és az Európai Versenyképességi Alap (ECF) keretében nyújtott környezetvédelmi és éghajlat-politikai finanszírozást is.

Az Európai Parlament ENVI bizottságának és a Régiók Európai Bizottsága ENVE szakbizottságának mai együttes ülésén a két intézmény tagjai aggodalmukat fejezték ki a csökkentésekkel, a célkitűzések és fogalommeghatározások kétértelműségével, az erős területi felelősségvállalás hiányával, a felelősségi körök nem egyértelmű elosztásával és a környezetvédelmi fellépésre irányuló önálló LIFE program megszüntetésével kapcsolatban.

Az Európai Bizottság többéves pénzügyi keretre irányuló javaslata 35%-os általános minimumcélt határoz meg az éghajlattal és a környezettel kapcsolatos kiadásokra vonatkozóan, beleértve a nemzeti és regionális partnerségi tervekben (NRPP) és az Európai Versenyképességi Alapban (ECF) szereplő legfeljebb 43%-ot. A jelenlegi költségvetési ciklusban azonban nincs olyan célzott program, amely kizárólag a környezetvédelemre és az éghajlat-politikára összpontosítana, és hozzáférhető lenne a helyi és regionális érdekelt felek számára, mint például a LIFE.

Az idei nyár szélsőséges időjárási eseményei ismét megmutatták, hogy az éghajlatváltozás felgyorsulása Európa-szerte egyre gyakoribbá és erőszakosabbá teszi a hőhullámokat, aszályokat, áradásokat és erdőtüzeket. A Régiók Európai Bizottsága a mai napon közzétette a régiók és városok 2026. évi helyzetéről szóló éves jelentését, amely emlékeztet arra, hogy az alkalmazkodási intézkedésekre fordított minden egyes euró akár 10 eurónyi hasznot is generálhat. Az ENVE szakbizottság külön tanulmányt is közzétett, amely kiemeli a LIFE finanszírozásának fontosságát a helyi és regionális önkormányzatok számára.

2026 áprilisában az Európai Parlament a természetvédelemmel, a biológiai sokféleség helyreállításával, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással, a környezetszennyezés megelőzésével és a környezetvédelmi irányítással kapcsolatos jelenlegi intézkedések folytatására szólított fel a következő többéves pénzügyi keretben, 2025-ös változatlan árakon 3 milliárd EUR célzott finanszírozással a költségvetési időszakban.

Idézetek

Pierfrancesco Maran (IT/S&D), a Parlament Környezetvédelmi, Éghajlatváltozási és Élelmiszer-biztonsági Bizottságának elnöke elmondta: „A következő többéves pénzügyi keretnek lehetővé kell tennie számunkra, hogy eligazodjunk a kihívásokkal teli időkben, és felkészüljünk a jövőre. A javasolt csökkentések az ellenkező irányba mutatnak: kiszolgáltatottabbá tennék közösségeinket és területeinket. A rezilienciába és az alkalmazkodásba fektetett minden egyes euró akár tíz euró hozamot is hozhat, és ezt a logikát kell követnünk a következő hosszú távú költségvetésben. A rezilienciát be kell építeni minden olyan programba, amelyet az EU finanszíroz, hogy amit ma beruházunk, az holnap megvédje közösségeinket. Ez azt jelenti, hogy fenn kell tartani azt a célt, hogy a finanszírozás legalább 35%-át éghajlat-politikai és környezetvédelmi intézkedésekre fordítsák, és biztosítani kell, hogy ez tükröződjön a többéves pénzügyi keret egészében, egy ambiciózusabb költségvetésben. A biológiai sokféleséghez célzott és kiszámítható finanszírozásra is szükség van. A Környezetvédelmi Bizottság elkötelezett annak biztosítása mellett, hogy az EU következő hosszú távú költségvetése felkészítsen bennünket a 21. század prioritásaira és kihívásaira.”

Kostas Bakoyannis (EL/EPP), az RB ENVE szakbizottságának elnöke és Athén városi tanácsának tagja így nyilatkozott: „A kohéziós politika nem mellékes kérdés: az erősebb, egységesebb és versenyképesebb Európa alappillére. Mivel az EU következő hosszú távú költségvetéséről szóló tárgyalások döntő szakaszba lépnek, egyértelműnek kell lennünk: a kohéziós politika finanszírozásának csökkentése gyengítené Európa azon képességét, hogy ott reagáljon az éghajlati válságra, ahol az a legfontosabb – városainkban, régióinkban és közösségeinkben. Olyan uniós költségvetést szeretnénk látni, amely védi a régiók és városok szilárd finanszírozását, valódi szerepet biztosít a helyi és regionális önkormányzatok számára a nemzeti és regionális partnerségi tervekben, és megőrzi a polgárokhoz közeli éghajlat-politikai és környezetvédelmi intézkedések célzott támogatását.”

További információk

• Az ENVI-ENVE ülés újranézése
• Fényképek az ENVI-ENVE ülésről
• Éves jelentés az EU régióinak és városainak helyzetéről
• Tanulmány a LIFE-on túlról: Az éghajlat-politikai, energiaügyi és környezetvédelmi prioritások finanszírozása az új többéves pénzügyi keretben

Kapcsolatfelvétel

Lauri Ouvinen
tel.: +32473536887
lauri.ouvinen@cor.europa.eu