Éghajlati vészhelyzet: A következő uniós költségvetésnek támogatnia kell a városok és régiók erőfeszítéseit

A Közép- és Nyugat-Európában valaha tapasztalt egyik legszélsőségesebb hőhullámot követően a városok és régiók sürgetik az EU-t annak biztosítására, hogy a következő hosszú távú uniós költségvetés tartalmazzon egyértelmű és célzott támogatást az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz és az éghajlatváltozás mérsékléséhez helyi és regionális szinten.

Az Európai Bizottság ügyvezető alelnökével, Teresa Riberával folytatott vitában a helyi és regionális vezetők elismerésüket fejezték ki aziránt, hogy elkötelezett amellett, hogy az energia- és éghajlat-politikai fellépés továbbra is az EU napirendjének élén maradjon, és hangsúlyozták, hogy a tiszta energiára való átállás gazdasági szükségszerűség, amint azt a többszörös energiaválság is mutatja. Hangsúlyozták továbbá a szubnacionális szintű éghajlat- és környezetvédelmi fellépés globális szintű fontosságát az éghajlatváltozással foglalkozó COP31 és a biológiai sokféleséggel foglalkozó COP17 konferenciára vonatkozó ajánlások révén.

Július 1-jén a Régiók Európai Bizottsága plenáris ülése elfogadta a Varsó polgármestere, Rafał Trzaskowski (PL/EPP) által vezetett véleményt, amely figyelmeztet arra, hogy a következő többéves uniós költségvetés javasolt struktúrája azzal a kockázattal jár, hogy gyengíti az uniós éghajlat-politikai és környezetvédelmi célok teljesítését, és növeli a területi egyenlőtlenségeket. A vélemény aggodalmát fejezi ki a célkitűzések és a fogalommeghatározások kétértelműsége miatt is.

Az RB véleménye rámutat arra, hogy az éghajlattal és a környezettel kapcsolatos kiadásokra vonatkozó 35%-os általános célt – amely a nemzeti és regionális partnerségi tervekben és az Európai Versenyképességi Alapban (ECF) akár 43% is lehet – nehéz lesz elérni erős területi felelősségvállalás, a különböző kormányzati szintek közötti egyértelmű felelősségmegosztás, valamint az éghajlat-politikai, energiaügyi és környezetvédelmi stratégiákhoz kapcsolódó kiszámítható finanszírozás nélkül. Hangsúlyozza, hogy átlátható kiadáskövetésre, megbízható osztályozási módszerekre és egyértelmű teljesítménymutatókra van szükség a „zöldrefestés” elkerülése, valamint annak biztosítása érdekében, hogy a 35%-os cél hiteles és bizonyítható módon teljesítse az EU éghajlat-politikai és környezetvédelmi kötelezettségvállalásait.

A régiók és városok továbbá aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a LIFE program „Természet és biológiai sokféleség” elemének a szélesebb körű, több prioritást élvező uniós eszközbe való integrálását követően nem áll rendelkezésre külön környezetvédelmi cselekvési program. Tekintettel arra, hogy a városok központi szerepet játszanak Európa jóléte, innovációs kapacitása és fenntartható versenyképessége szempontjából, az RB úgy véli, hogy az uniós eszköznek védett költségvetési előirányzatot kell tartalmaznia a célzott támogatásra és a zöld átállással kapcsolatos projektek közvetlen finanszírozására a különböző méretű városok és települések számára.

Az RB elfogadta az UNFCCC COP31-re és a biológiai sokféleséggel foglalkozó, idén ősszel tartandó COP17-re vonatkozó ajánlásait is. Az ENVE szakbizottság elnöke, Kostas Bakoyannis (EL/EPP), Athén képviselő-testületének tagja által vezetett vélemény kiemeli az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség csökkenése és a vízzel szembeni reziliencia közötti szoros kapcsolatokat, és hangsúlyozza, hogy a biológiai sokféleséggel és az éghajlatváltozással kapcsolatos globális kötelezettségvállalások a helyi szintű végrehajtásuktól függenek. A régiók és városok sürgetik az EU-t és a nemzeti kormányokat, hogy biztosítsák a helyi és regionális önkormányzatok érdemi részvételét – nemcsak megfigyelőként, hanem a végrehajtáshoz, a jelentéstételhez és az elszámoltathatósághoz hozzájáruló szereplőként is, amelyet a finanszírozáshoz, a tudáshoz és az adatokhoz való jobb hozzáférés támogat. 

Idézetek:

Tüttő Kata, a Régiók Európai Bizottsága elnöke és Budapest városi tanácsának tagja: „Az elmúlt években Európa politikai figyelme érthető módon a határok, a biztonság és a geopolitikai válságok felé tolódott el. A helyi és regionális vezetők számára azonban az éghajlati válság soha nem szűnt meg. Minden hőhullám, minden aszály, minden erdőtűz és minden áradás arra emlékeztet minket, hogy városaink felmelegednek, folyóink kiszáradnak, és közösségeink egyre sebezhetőbbek. Továbbra is a helyi és regionális önkormányzatok felelősek az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást és az éghajlatváltozás mérséklését célzó intézkedések legtöbbjének végrehajtásáért. A kérdés most az, hogy lesznek-e még forrásaik a folytatáshoz. A következő uniós költségvetésnek meg kell őriznie a kohéziós politika hosszú távú küldetését, be kell ruháznia a régiókba, az infrastruktúrába, a természetbe és az energiarendszerekbe, ahelyett, hogy állandó válságreagálási eszközzé válna. Még mindig van időnk arra, hogy visszafordítsuk ezt a tendenciát, és nagyra értékelem Ribera ügyvezető alelnök elkötelezettségét annak biztosítása mellett, hogy az éghajlat- és energiapolitikai fellépés továbbra is határozottan az EU napirendjén maradjon.”

Rafał Trzaskowski (PL/EPP), Varsó polgármestere és „Az éghajlat-politikai, energiaügyi és környezetvédelmi prioritások érvényesítése a többéves pénzügyi keretben” című RB-vélemény előadója: „A tiszta energiába, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásba és az innovációba a régióiban és városaiban beruházó Európa biztonságosabb, reziliensebb és virágzóbb lesz. Ezért az NRPP-knek többszintű kormányzási platformokat és kötelező városi és regionális fejezeteket kell tartalmazniuk, az Európai Versenyképességi Alapnak pedig közvetlen finanszírozást kell biztosítania a helyi energia- és éghajlat-politikai tervekhez, és el kell ismernie a kettős felhasználású infrastruktúrát. A többéves pénzügyi keretnek célzott támogatást és közvetlen finanszírozást kell biztosítania a különböző méretű városok átállási projektjeihez, növelve a kísérleti projektek és a kísérletezés lehetőségeit. Az energetikai átállásba stratégiailag beruházó területek azok, amelyek vonzzák a tehetségeket, minőségi munkahelyeket teremtenek, valamint gazdaságilag erősek és reziliensek maradnak. „

Kostas Bakoyannis (EL/EPP), Athén képviselő-testületének tagja, az ENVE szakbizottság elnöke és „Az EU globális éghajlat- és energiapolitikai jövőképe – Egy inkluzívabb globális éghajlat- és környezetvédelmi tárgyalások felé” című RB-vélemény előadója: „Ez a vélemény meghatározza az RB politikai prioritásait az idei két kulcsfontosságú globális konferencia előtt: Az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezménye részes feleinek 17. konferenciája a biológiai sokféleségről és az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye Feleinek 31. konferenciája az éghajlatváltozásról. Mivel Európa rekord hőhullámokkal, növekvő energiabizonytalansággal és a közösségekre nehezedő növekvő nyomással néz szembe, az üzenet egyértelmű: fel kell gyorsítanunk a fosszilis tüzelőanyagokról való átállást, meg kell erősítenünk az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló erőfeszítéseket, és be kell ruháznunk olyan természetalapú megoldásokba, amelyek mind az embereket, mind az ökoszisztémákat védik. A régiók és városok azok, ahol a globális kötelezettségvállalások valódi cselekvéssé válnak, és teljes jogú partnerként kell őket elismerni az éghajlatváltozással és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos célok elérésében.”

További információk:

Fotók és videók az RB plenáris vitájáról és a sajtótájékoztatóról Ribera alelnökkel

Európa a világ leggyorsabban melegedő kontinense, és a hőhullámok több halálesetet okoznak Európában, mint az összes többi természeti veszély együttvéve. A plenáris ülést megelőző hét az egyik legmelegebb volt Közép- és Nyugat-Európában. Rekordmagas hőmérsékletet mértek Németországban (41,7 °C), Lengyelországban (40,5 °C), Csehországban (41,9 °C) és Dániában (36,6 °C). Franciaország június 24-én mérte minden idők legmelegebb napját 30,0 °C-os átlaghőmérséklettel, és az első becslések jelentős halálozási többletet mutatnak, különösen az idősek körében. A World Weather Attribution által közzétett tanulmány rámutat a hőhullám intenzitása és a fosszilis tüzelőanyagok kibocsátásának növekedése közötti egyértelmű kapcsolatra.

· Az elfogadott vélemény annak a 20 véleményből álló sorozatnak a része, amelyeken az RB a 2028–2034-es időszakra szóló jövőbeli hosszú távú uniós költségvetés konkrét szempontjainak és szabályozásainak értékelésén dolgozik: ellenőrizze a vélemények ütemtervét. Az Európai Bizottság javaslata általános 35%-os éghajlat-politikai és környezetvédelmi kiadási célt határoz meg a különböző programokra vonatkozóan, ami azt jelenti, hogy több mint 700 milliárd eurót mozgósítanának az éghajlat-politikai és környezetvédelmi célkitűzések támogatására. A regionális fejlesztésre és a közös agrárpolitikára szánt forrásokat ötvöző nemzeti és regionális partnerségi tervek lennének a helyi közösségek és vállalkozások tiszta energiára való átállásának támogatásának fő eszközei, 43%-os éghajlat-politikai és környezetvédelmi kiadási célkitűzéssel. A reformok azonban nem irányoznak elő a környezetvédelemre és az éghajlat-politikára összpontosító, a helyi és regionális érdekelt felek számára hozzáférhető célzott programot, például a LIFE programot a jelenlegi költségvetési időszakban. 

· Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye Feleinek 31. Konferenciájára (UNFCCC COP31) 2026. november 9. és 20. között kerül sor a törökországi Antalyában. Az RB által elfogadott vélemény sürgeti a feleket, hogy a COP31 konferencián újítsák meg a COP28 konferencián tett kötelezettségvállalásokat, és állapodjanak meg egy hiteles pályáról a fosszilis tüzelőanyagok, a háromszoros megújulóenergia-kapacitás és a kettős energiahatékonysági fejlesztések 2030-ig történő gyors kivezetésére, összhangban az ipari versenyképességgel, a technológiai innovációval és a társadalmi méltányossággal. Az RB küldöttsége fel fogja kérni az EU-t, hogy vállaljon vezető szerepet a globális szintű, megbízáson alapuló és időhöz kötött többszintű párbeszéd létrehozására irányuló erőfeszítésekben, és foglalkozzon a városok és régiók éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásához való hozzáférése előtt álló akadályokkal.

· Az RB képviseli majd Európa helyi és regionális önkormányzatait az ENSZ biológiai sokféleséggel foglalkozó konferenciáján (CBD COP17) is, amelyre 2026. október 19. és 30. között kerül sor Jerevánban (Örményország). Az RB véleménye hangsúlyozza, hogy a biológiai sokféleség védelme és helyreállítása helyi és regionális szinten is erősíti az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást. Felszólít a nemzeti biodiverzitási stratégiák és cselekvési tervek időben történő felülvizsgálatára, elfogadására és hatékony végrehajtására, a helyi és regionális önkormányzatok bevonásával. A COP17-nek ambiciózus erőforrás-mozgósítási csomagot is létre kell hoznia, amely megerősíti a városok és régiók finanszírozáshoz való hozzáférését. 

Kapcsolattartó:

Lauri Ouvinen
Tel.: +32 473536887
lauri.ouvinen@cor.europa.eu