Az európai biztonság Európa régióiban fog megépülni – vagy egyáltalán nem fog megépülni

Európának régiói erősségeit nagyobb biztonsággá, ipari kapacitássá és rezilienciává kell alakítania.

Oroszország Ukrajna elleni folytatódó agressziós háborúja, valamint a kibertámadások, a szabotázs és más hibrid fenyegetések fokozódása közelebb hozta Európa biztonsági kihívásait polgáraihoz. Október 13-án elfogadott véleményében a Régiók Európai Bizottsága (RB) felszólít az uniós védelmi ipar átalakítására vonatkozó ütemterv gyorsabb végrehajtására, valamint arra, hogy a régiókat és a városokat teljes mértékben vonják be Európa ipari kapacitásának megerősítésébe.

A Tadeusz Truskolaski (PL/EA), Białystok polgármestere által kidolgozott véleményben az EGSZB azzal érvel, hogy Európának földrajzilag sokszínűbb, integráltabb és interoperábilisabb védelmi iparra van szüksége, erősebb ellátási láncokkal és a régiók közötti szorosabb együttműködéssel.

Az RB Oroszország Ukrajna elleni háborúját, a kibertámadásokat, a szabotázst, a kritikus infrastruktúrák elleni támadásokat és a drónok európai légtérbe való ismételt behatolását az alapvetően megváltozott biztonsági környezet bizonyítékaként említi, amely a felderítés, a védelem és a reagálás összehangolt európai megközelítését teszi szükségessé, nem pedig széttagolt nemzeti erőfeszítéseket.

A védelmi beruházásoknak meg kell erősíteniük Európa régióit

Az RB azt szeretné, ha az Európai Bizottság és a tagállamok feltérképeznék a regionális képességeket és szakosodásokat, hogy a beruházások oda irányulhassanak, ahol a legnagyobb hatásuk lesz. Szerinte a kkv-kat, az induló innovatív vállalkozásokat, az ipari klasztereket, az egyetemeket és a kutatóközpontokat kezdettől fogva be kell vonni a nagyobb védelmi vállalatok mellett.

A vélemény szerint az ígéretes ötleteknek világosabb utat kell kínálniuk a teszteléstől a beszerzésig és a gyártásig. Az RB kéri továbbá a finanszírozáshoz, a közbeszerzéshez és a tanúsításhoz való hozzáférés egyszerűsítését, az innovációtól a piacig vezető út lerövidítését és az adminisztratív terhek csökkentését, az átláthatóság, valamint a környezetvédelmi, szociális és biztonsági biztosítékok fenntartása mellett.

Az RB szerint a védelmi finanszírozásnak többet kell tennie a termelés növelésénél. A beruházásoknak képzettséget igénylő munkahelyeket kell teremteniük, elő kell segíteniük a helyi vállalkozások növekedését, javítaniuk kell a kettős felhasználású infrastruktúrát, és polgári alkalmazásokkal kell támogatniuk az innovációt. Az RB hangsúlyozza, hogy ennek a beruházásnak ki kell egészítenie a kohéziós politikát, ahelyett, hogy forrásokat vonna el a regionális fejlesztéstől.

A vélemény egyértelmű kötelezettségvállalásokat szorgalmaz annak biztosítása érdekében, hogy az új uniós beruházások és lehetőségek nyitva álljanak a kkv-k előtt, a regionális gazdaságok javát szolgálják, fejlesszék a készségeket, fokozzák az ellátási lánc rezilienciáját és előmozdítsák a termelés földrajzi eloszlását. Kiemeli továbbá az Oroszországgal, Belarusszal és Ukrajnával határos régiók sajátos szükségleteit, amelyek nagyobb biztonsági nyomással szembesülnek, és megbízható, hosszú távú támogatást igényelnek.

Ukrajna értékes tapasztalatokkal gazdagítja Európa védelmi erőfeszítéseit

Az RB azt szeretné, ha Ukrajna nagyobb szerepet játszana az európai védelmi projektekben és az ipari ellátási láncokban, azzal érvelve, hogy az EU és Ukrajna biztonsága szorosan kapcsolódik egymáshoz.

Ukrajna a világ egyik legdinamikusabb védelmi innovációs környezetévé vált, különösen a drónok, a drónelhárítási rendszerek, a mesterséges intelligencia, az elektronikus hadviselés, a digitális megoldások, a logisztika és a válságkezelés terén. Erőssége nemcsak abban rejlik, hogy valós működési körülmények között gyorsan fejleszt új technológiákat, azonnali visszajelzéseket gyűjt, és azokat kivételes sebességgel hozzáigazítja a felmerülő fenyegetésekhez – ez a tapasztalat előnyös lehet az európai védelmi ipar számára.

A vélemény szorosabb együttműködésre szólít fel annak érdekében, hogy az ukrán és az európai partnerek közösen dolgozhassanak ki, tesztelhessenek, szerezhessenek be és gyárthassanak megoldásokat. Példaként említi az olyan kezdeményezéseket, mint a BraveTechEU és az EUDIS technológiai szövetségek. Európa méretgazdaságosságot, beruházást és ipari kapacitást tud biztosítani, Ukrajna pedig hozzájárul az agilitáshoz, a gyakorlati szakértelemhez és a területen már tesztelt megoldásokhoz.

Idézet:

• Tadeusz Truskolaski (PL/EA), Białystok polgármestere és az RB előadója: „Białystok népe és az Európa keleti partján fekvő más régiók számára a biztonság nem elvont kérdés. Az ukrajnai háború és a fenyegetések változó jellege azt mutatja, hogy mennyire fontossá vált a felkészültség, a reziliencia és a hatékony együttműködés. Nem az a feladatunk, hogy riadalmat okozzunk, hanem az, hogy konkrét intézkedésekkel biztosítsuk, hogy az emberek biztonságban érezzék magukat. Európának egységre, ipari kapacitásra és hatékony reagálási mechanizmusokra van szüksége ennek eléréséhez - nem tíz év múlva, hanem most. A tagállamoknak és a régióknak ezért együtt kell működniük az európai ellátási láncok megerősítése érdekében, és az innovációt gyorsabban gyakorlati megoldásokká kell alakítaniuk. A határ menti régióknak teljes jogú partnereknek kell lenniük az Európa biztonságát alakító döntésekben.”

Háttér:

• A Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézetének (IISS) 2026 júliusában közzétett értékelése 144 feltételezett orosz drónbetörést dokumentált 13 NATO-országban és Írországban 2024 augusztusa és 2026 februárja között, beleértve a repülőtereket, katonai létesítményeket és más érzékeny infrastruktúrát érintő incidenseket is. A 2026-ban bekövetkezett későbbi incidensek azt jelzik, hogy a regisztrált esetek teljes száma mintegy 200-ra nőtt, és tovább növekszik.
• Az uniós védelmi ipar átalakítására vonatkozó ütemterv az Európa védelmi készültségének 2030-ig történő javítására irányuló szélesebb körű erőfeszítés részét képezi. A 2030-ig tartó időszakra szóló védelmi készültségi ütemterv mérföldköveket határoz meg a képességek terén, és négy kiemelt európai projektet javasol: a Eastern Flank Watch, az Európai Drónvédelmi Kezdeményezés, az Európai Légipajzs és az Európai Űrpajzs. 2026. július 3-án a Bizottság öt közös érdekű európai védelmi projektet javasolt az 1,5 milliárd EUR összegű európai védelmi ipari program keretében, amelyek elindítására és telepítésére 325 millió EUR-t különítettek el. Ezek a drónokra és drónelhárítási rendszerekre, a tengeri és tengerfenék-védelemre, az űr-, lég- és rakétavédelemre, valamint az EU keleti határának biztonságára terjednek ki. Átlagosan 18 tagállam vesz részt az egyes projektekben, míg Ukrajna az ötből négyben. További információk az Európai Bizottságtól kérhetők: közös védelmi projektek; európai védelmi ipari program; A 2030-ig tartó időszakra szóló védelmi készültségi ütemterv. A tágabb keret magában foglalja a 150 milliárd EUR összegű SAFE eszközt, a védelmi készültségi omnibusz csomagot és az Európai Védelmi Alap 2026. évi munkaprogramja keretében nyújtott 1 milliárd EUR-t is.
• Az RB véleményét a 2026. október 13-i, 173. plenáris ülésen fogadták el.

Kapcsolattartó:
Wioletta Wojewodzka
Tel.: +32 473 84 39 86
wioletta.wojewodzka@cor.europa.eu