Az atlanti makroregionális stratégiának egyesítenie kell a tengert és a szárazföldet

A Régiók Európai Bizottsága (RB) ismertette az EU kialakulóban lévő atlanti makroregionális stratégiájára vonatkozó javaslatait, amelyekben jobb közlekedési és energetikai összeköttetésekre, összehangolt finanszírozásra, valamint a helyi és regionális önkormányzatok kormányzásában betöltött teljes hivatalos szerepére szólít fel.

Az „Atlanti makrorégió” című véleményt az RB október 14-i plenáris ülésén fogadták el. Választ ad az Európai Tanács 2025. decemberi azon felkérésére, hogy az Európai Bizottság a tagállamokkal együttműködve 2027 júniusáig dolgozzon ki egy atlanti makroregionális stratégiát.

Az RB kéri, hogy a stratégia integrálja az Atlanti-óceán térségére vonatkozó meglévő tengerstratégiát, erősítse meg az összeköttetést és a területi kohéziót az Atlanti-óceán partja mentén, és olyan finanszírozási kerettel támogasson, amely megőrzi a kohéziós politika területi dimenzióját.

A javaslat az atlanti térségre vonatkozó egységes stratégia keretében egyesítené a tengeri és a szárazföldi kihívásokat.

Ander Caballero Barturen (ES/Renew Europe), Baszkföld kormányának külügyi főtitkára és Imanol Pradales Gil, Baszkföld Autonóm Közösségének elnöke (ES/Renew Europe), aki az RB plenáris ülésén ismertette a véleményt, történelmi lépésnek nevezte az atlanti térségre vonatkozó tengeri makroregionális stratégia kidolgozását.

Konnektivitás, éghajlat és demográfia

A vélemény kiemeli az Atlanti-óceán partvidéke előtt álló földrajzi, gazdasági és környezeti kihívások kombinációját. Ezek közé tartozik az EU fő gazdasági központjaitól való távolság, a nem megfelelő közlekedési összeköttetések, a népesség elöregedése, az elnéptelenedés kockázata, a nyugat-afrikai partokról érkező irreguláris migráció és a szélsőséges időjárásnak való növekvő kitettség. Néhányan az EU legkülső régió státuszával kapcsolatos további kihívásokkal is szembesülnek.

Az RB erősebb vasúti, kikötői, energetikai és digitális összeköttetéseket szorgalmaz, különösen az Ibériai-félsziget atlanti régiói és Európa többi része közötti vasúti összeköttetéseket.

Kéri továbbá, hogy a stratégia alkalmazzon differenciált területi megközelítést, amely elkerüli, hogy az előnyök a virágzóbb területekre összpontosuljanak, és ruházzon be abba, hogy a kisebb városokat, falvakat és távoli közösségeket vonzóbbá tegye az élet- és munkavállalási helyek számára, ezáltal erősítve azt, amit a vélemény „tartózkodáshoz való jognak” nevez.

Prioritások és finanszírozás

Az RB támogatja az Európa Atlanti Ív Bizottsága Külső Tengeri Régiók Konferenciája által kidolgozott ütemterv öt prioritását: nevezetesen az innováció és a fenntarthatóság, a jobb összeköttetések, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a társadalmi kohézió és a jobb kormányzás. Javasolja egy horizontális dimenzió beillesztését, amely magában foglalja a technológiai szuverenitást, a geogazdasági biztonságot és az atlanti ipari rezilienciát.

Ami a finanszírozást illeti, az RB szerint a stratégiát össze kell hangolni a 2028–2034 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret uniós eszközeivel, például az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz III-mal, a nemzeti és regionális partnerségi tervekkel és az Európai Versenyképességi Alappal. Az EGSZB szeretné megőrizni és megerősíteni az Interreget, elutasít minden olyan központosított megközelítést, amely gyengítheti a kohéziós politika területi dimenzióját, és kiemeli a „virtuális közös alapot”, amelyen keresztül az atlanti régiók saját forrásaik kezelése mellett koordinálnák a programokat és a pályázati felhívásokat.

Többszintű kormányzás

A vélemény egyetlen soros elnökséget javasol, amelyet az egyes tagállamok és régióik két évig tartanak, valamint egyetlen közgyűlést. Az EU meglévő atlanti tengeri irányítóbizottságát a szárazföldi prioritásokkal foglalkozó új irányítóbizottság egészítené ki. Mindegyik bizottságnak lenne egy-egy képviselője a másikban.

Az RB véleménye azt is javasolja, hogy 2027 második felére az Atlanti Megfigyelőközpont és a közös finanszírozási munkacsoport mellett legyen teljes mértékben működőképes egy állandó titkárság, amelyet elsősorban az Interreg finanszíroz. A vélemény azt is hangsúlyozza, hogy a makrorégiónak nyitottnak kell maradnia az atlanti parthoz kapcsolódó nem uniós területekkel való együttműködésre, ami idővel magában foglalhatja az Egyesült Királyságot és Kanadát, valamint olyan nemzeteket és régiókat, mint Wales és Québec.

Háttér

• Az „Atlanti makrorégió” című véleményt az RB „Területi kohéziós politika és uniós költségvetés” (COTER) szakbizottsága dolgozta ki, és azt a szakbizottság 2026. június 25-én fogadta el.

• „Az atlanti makrorégióra vonatkozó ütemtervet” az Atlanti Ív Bizottság dolgozta ki és terjesztette elő az Európai Külső Tengeri Régiók Konferenciájának 2025 júniusában Sevillában tartott közgyűlésén.

Víctor
Moreno Morales de Setién
Tel.: +32 475 999 662
victor.morenomoralesdesetien@cor.europa.eu