A helyi és regionális önkormányzatoknak aktív szerepet kell vállalniuk a földközi-tengeri paktumban

A helyi és regionális önkormányzatok nagyobb politikai részvételt, támogatást és forrásokat kérnek a paktumhoz való hozzájárulásuk megerősítése érdekében.

A június 8-i ülésen az EU és a földközi-tengeri partnerországok helyi és regionális politikusai és érdekelt felei határozottan felszólítottak arra, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat formálisan vonják be a földközi-tengeri paktum irányításába és végrehajtásába, hangsúlyozva, hogy bár számos konkrét euromediterrán együttműködési projekt révén már most is hozzájárulnak a helyi szinthez, nagyobb politikai elismerésre, támogatásra és forrásokra van szükségük e hozzájárulás megerősítéséhez.

Emellett vélemény- és tapasztalatcserét folytattak az euromediterrán térségben folyamatban lévő polgári védelmi kezdeményezésekről. Az ARLEM 2025 díjnyertes algériai Mokhtar Bouazza meghívta az ARLEM tagjait az „AI-Driven Water Resilience for Mediterranean Agriculture” elnevezésű nyertes projektjének ingyenes kipróbálására.

A földközi-tengeri térségre vonatkozó paktum

A helyi és regionális önkormányzatok euromediterrán közgyűlése (ARLEM) „Fenntartható területfejlesztés” szakbizottságának tagjai, valamint a helyi és regionális érdekelt felek brüsszeli ülésükön megvitatták a Régiók Európai Bizottsága (RB) társelőadói, Marie-Antoinette Maupertuis (FR/EA) és Jamal Abu Obeid, Nagy-Ramtha (Jordánia) polgármestere által készített, „A földközi-tengeri térségre vonatkozó paktum megvalósítása a helyi és regionális önkormányzatokkal” című közös jelentést.

A jelentés szerint ahhoz, hogy a paktum sikeres legyen, közvetlenül be kell vonni a helyi és regionális önkormányzatokat, és intézményesíteni kell az ARLEM részvételét. Ezt a nézetet a bizottsági tagok és partnereik széles körben osztják a Földközi-tenger térségében. A két társelőadó a vízgazdálkodás rezilienciáját, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást, a polgári védelmet és a fiatalok lehetőségeinek biztosítását emelte ki a legfontosabb helyi prioritások között. Megfelelő finanszírozásra van szükség az olyan projektek számára, amelyek az egyedi regionális és helyi realitásokhoz igazított helyi megoldásokkal kezelik az egyetemes kihívásokat. A civil társadalomnak és maguknak a polgároknak is részt kell venniük a paktum végrehajtási folyamatában.

Az Európai Bizottság hangsúlyozta, hogy a földközi-tengeri paktumot az Európai Bizottság javaslatként és az összes érintett intézmény együttműködésére való felhívásként alakította ki. A következő többéves pénzügyi keret finanszírozást biztosíthatna a paktum szerinti konkrét intézkedésekhez.

Polgári védelem

Mivel a nyár ismét erdőtüzek kockázatával jár, az ARLEM tagjai a polgári védelem fontosságáról beszéltek, beleértve a képzés, a határokon átnyúló információcsere és a felszerelésekhez való hozzáférés szükségességét. A polgári védelem olyan gazdasági tevékenységként is fontos, amely munkahelyeket teremt, és előmozdítja a kutatást és az innovációt. Az Európai Bizottság különös hangsúlyt fektetett a felkészültségre és a korai előrejelző rendszerekre. Olyan létesítményeket hozott létre, mint például egy ciprusi tűzoltóközpont, amely a Földközi-tenger keleti térségére összpontosít.

ARLEM-díj

Az ARLEM 2025 díjnyertes algériai Mokhtar Bouazza bemutatta az „AI-Driven Water Resilience for Mediterranean Agriculture” elnevezésű projektjét, amely drónokat, műholdas képeket és mesterséges intelligenciát használ a gazdálkodás hatékonyabbá tétele érdekében. Létrehozta spanyolországi vállalatának európai kirendeltségét, és felkéri az ARLEM tagjait, hogy másfél évig ingyenesen teszteljék rendszerüket. Azok az algériai gazdaságok, amelyek már használták, 40% -kal csökkentették a vízfogyasztást és 35% -kal növelték a hozamokat.

Idézetek:

• Joško Klisović (HR/PES), Zágráb város közgyűlésének tagja: „A földközi-tengeri paktum üdvözlendő lépés egy ambiciózusabb és kiegyensúlyozottabb euromediterrán partnerség felé. Ígéreteinek teljesítéséhez azonban beruházásokra van szükség az emberekbe, a helyekbe és a helyi demokráciába. A városoknak és régióknak helyet kell kapniuk az asztalnál, nemcsak a szakpolitikák végrehajtása, hanem azok kidolgozása és értékelése során is. A vízgazdálkodás rezilienciájától és a polgári védelemtől kezdve a fiatalok lehetőségeiig és a társadalmi befogadásig az előttünk álló kihívások mélyen területi jellegűek. Erősebb földközi-tengeri térség csak szolidaritással, közös jóléttel és valódi többszintű kormányzással építhető, amely egyetlen területet és egyetlen közösséget sem hagy hátra.”

• Marie-Antoinette Maupertuis (FR/EA), Korzika közgyűlésének elnöke: „A paktum végrehajtása a Földközi-tenger két partjának közös felelőssége kell, hogy legyen, amely a felülről lefelé irányuló megközelítés helyett inkább a közös kormányzáson alapul. A paktum sikere a helyi és regionális önkormányzatok tényleges részvételétől függ, figyelembe véve valamennyi terület sajátosságait.”
• Jamal Abu Obeid, a jordániai Ramtha település polgármestere: „A Földközi-tenger térsége közös történelemmel, közös kihívásokkal és közös lehetőségekkel rendelkezik. Ha valóban azt akarjuk, hogy ez a paktum sikeres legyen, azt valamennyi kormányzati szinttel együtt kell felépítenünk. Saját településemen – a Földközi-tenger más térségeihez hasonlóan – a vízhiány, az éghajlatváltozás, a migráció és a területi reziliencia olyan kihívások, amelyeket a helyi és regionális önkormányzatok minden egyes nap kezelnek.”

Háttér:

• Az ülés részletei: Az ARLEM „Fenntartható területfejlesztés” szakbizottsága 2026. június 8-i ülésének napirendje, internetes közvetítése és dokumentumai megtalálhatók a rendezvény oldalán; hasonló anyagok állnak rendelkezésre az érdekelt felekkel folytatott ARLEM-konzultációról. A fényképek rendelkezésre állnak.
• ARLEM: A Helyi és Regionális Önkormányzatok Euromediterrán Közgyűlését (ARLEM) 2010-ben hozta létre a Régiók Európai Bizottsága azzal a céllal, hogy az Unió a Mediterrán Térségért tágabb keretén belül regionális és helyi hangot adjon. Az Unió a Mediterrán Térségért 2008-ban jött létre egy 1995-ben Barcelonában indított euromediterrán együttműködési kezdeményezés eredményeként, amelynek célja a kulturális, gazdasági, politikai és környezeti kihívások kezelése volt.

• A földközi-tengeri térségre vonatkozó paktum: A Földközi-tenger térségére, a Közel-Keletre, Észak-Afrikára és az Öböl-menti térségre vonatkozó paktumot 2025 novemberében indították el, és az Európai Unió megújított stratégiai kötelezettségvállalását jelenti déli szomszédsága felé. Három fő pilléren alapul: (1) emberek, (2) erősebb és fenntarthatóbb gazdaságok, valamint (3) biztonság, felkészültség és migrációkezelés. A paktum az EU földközi-tengeri térségre vonatkozó új menetrendjében 2021-ben meghatározott stratégiára épül. Olyan kezdeményezések azonosításának eszköze, amelyek keretet biztosítanak az emberekre, a kereskedelem fellendítésére, a megújuló energiában és a digitális gazdaságban rejlő lehetőségek kiaknázására, valamint a biztonság és a reziliencia megerősítésére összpontosító együttműködéshez. Kiegészíti a Tunéziával, Egyiptommal és Jordániával meglévő átfogó kétoldalú partnerségeket, és más hasonló partnerségeket is ösztönöz. Az ARLEM-et a paktum azzal a feladattal bízza meg, hogy "a regionális és helyi hozzájárulások kulcsfontosságú intézményi csatornája" legyen. 2025-ben az ARLEM elfogadta „Az új euromediterrán stratégiai menetrend területi perspektívái” című kapcsolódó jelentését (társelőadók: Arianna Censi, Milánó alpolgármestere és Rama Mohammed El Ezzi, Amman helyettes városvezetője (Jordánia)
• ARLEM-díj: Az RB a partnereivel és támogatóival szoros együttműködésben indította el ARLEM-díját a földközi-tengeri térség fiatal helyi vállalkozói számára azzal a céllal, hogy elismerje a földközi-tengeri partnerországok kiemelkedő fiatal helyi vállalkozóit. A díj különleges elismerésben részesíti a helyi és regionális önkormányzatok szerepét a vállalkozók utazásának támogatásában. 2026-ban az ARLEM-díj nyolcadik évébe lép.