A 2025-ös nemzetközi nőnap nyilatkozata

A nemzetközi nőnap előestéjén Tüttő Kata, a Régiók Európai Bizottsága (RB) elnöke és Heike Raab, az RB „Szociálpolitika, oktatás, foglalkoztatás, kutatás és kultúra” (SEDEC) szakbizottságának elnöke hangsúlyozta, hogy fokozni kell a nők és férfiak közötti egyenlőtlenség elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseket, és sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az Európai Bizottság által március 7-én előterjesztett nőjogi ütemterv figyelmen kívül hagyja a helyi és regionális vezetők által az esélyegyenlőség biztosítása érdekében végzett munka alapvető fontosságát.

Tüttő Kata,a Régiók Európai Bizottsága elnökeígy nyilatkozott: „A nemzetközi nőnap cselekvésre való felhívás, nem pedig ünneplés. A nemek közötti egyenlőség az európai demokrácia egyik pillére, a nők azonban továbbra is alulreprezentáltak a politikában. A Régiók Európai Bizottsága előrelépést tett a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó cselekvési tervével, de ennél többet kell tenni. Felszólítjuk a tagállamokat, hogy biztosítsák a kiegyensúlyozott képviseletet, és több nőt hatalmazzanak fel arra, hogy helyi és regionális szinten vezető szerepet töltsön be. Az olyan programok, mint a fiatal választott politikusok hálózata, kulcsfontosságúak a női vezetők következő generációjának ösztönzéséhez és támogatásához. Regionális és helyi vezetőkként nap mint nap hozzájárulunk a nemek közötti egyenlőség javításához olyan kulcsfontosságú ágazatokban, mint az egészségügy, az oktatás, a munkakörnyezet és a kultúra. Annak ellenére, hogy az újonnan előterjesztett nőjogi ütemterv főként a nemzeti szereplők szerepét részletezi, és nem ismeri fel a helyi szint fontosságát ebben a törekvésben, továbbra is azon fogunk dolgozni, hogy az EU erőfeszítései valamennyi kormányzati szint teljes körű mozgósítására támaszkodjanak. Amikor a nők és a lányok boldogulnak, a közösségek virágoznak, a vezetés erősödik, és a társadalom előrehalad.” 

Heike Raab (DE/PES), a „Szociálpolitika, oktatás, foglalkoztatás, kutatás és kultúra” (SEDEC) szakbizottság elnöke, Rajna-vidék–Pfalz európai ügyekért és médiáért felelős államtitkára így nyilatkozott: „A nemzetközi nőnapon a SEDEC szakbizottság elnökeként fontosnak tartom, hogy továbbra is határozottan küzdjünk a nők és férfiak közötti egyenlőtlenség ellen. Minden nőnek és minden lánynak egyenlő esélyekkel kell rendelkeznie, függetlenül a hátterétől. Az oktatáshoz, a foglalkoztatáshoz és a társadalmi részvételhez való hozzáférésnek mindenki számára nyitottnak kell lennie. Csak így teremthetjük meg a valóban befogadó és méltányos, korlátok nélküli Európát. 2025-ben véget kell vetni a nemi alapú megkülönböztetésnek. A nők jogaira vonatkozó uniós ütemterv fontos lépés. Ezzel kijelöljük az utat ahhoz, hogy a nemek közötti egyenlőség valamennyi uniós politika alapelvévé váljon – a gazdasági fejlődéstől kezdve az egészségügyi ellátáson át a politikai képviseletig.”

Háttér

Az Európai Bizottság március 7-én közzétette a nők jogaira vonatkozó uniós ütemtervet és a nemek közötti egyenlőséget biztosító társadalom alapelveirőlszóló nyilatkozatot, amelyek célja a nemek közötti egyenlőség megerősítése az egész Unióban. Követi a 2020–2025 közötti időszakra szóló nemi esélyegyenlőségi stratégia kötelezettségvállalásait, és igazodik a tágabb uniós elvekhez, többek között a szociális jogok európai pilléréhez és a fenntartható fejlődési célokhoz (5. cél), elismerve az elért eredményeket, de elismerve az olyan tartós kihívásokat, mint a nemi alapú erőszak, a bérszakadék és a vezetői szerepekben való alulreprezentáltság. 

2019 óta az EU kötelező erejű intézkedéseket vezetett be, amelyek megerősítik az egyenlő munkáért járó egyenlő díjazás, a nemek szempontjából kiegyensúlyozott vállalati igazgatótanácsok, a munka és a magánélet közötti egyensúly, az egyenlőséggel foglalkozó szervekre vonatkozó kötelező normák és a nőkkel szembeni erőszak elleni küzdelem elvét. A nemek közötti egyenlőségre vonatkozó uniós mutató azonban továbbra is jelentős eltéréseket mutat a tagállamok között: Svédország (82) és Románia (58) érte el a legmagasabb pontszámot, míg nyolc tagállam (Csehország, Észtország, Horvátország, Lettország, Magyarország, Lengyelország, Románia és Szlovákia) még jobban elmarad Európa többi részétől a nemek közötti egyenlőség felé vezető úton. 

A 2020–2025 közötti időszakra szóló uniós nemi esélyegyenlőségi stratégia – amelyet ez év végéig felül kell vizsgálni – jövőképet, szakpolitikai célkitűzéseket és intézkedéseket határoz meg a nemek közötti egyenlőség európai előmozdítása érdekében, hogy mind a nők, mind a férfiak egyenlő esélyekkel rendelkezzenek, és egyenlő mértékben vehessenek részt és vehessenek vezető szerepet a társadalomban. A stratégia a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésének kettős megközelítését követi, célzott intézkedésekkel kombinálva. Fő célkitűzései a következők: a nemek közötti munkaerőpiaci különbségek, valamint a nemek közötti bér-, nyugdíj- és gondozási különbségek megszüntetése; egyenlő részvétel elérése a gazdaság különböző ágazataiban; a nemi sztereotípiák megkérdőjelezése; a nemi alapú erőszak felszámolása; valamint a nemek közötti szakadék kezelése a döntéshozatalban és a politikában. 

Az RB atémáról szóló véleményébenteljes mértékben támogatta a stratégiát,és külön véleményt adott kia nemi alapú erőszak megállításáról. 2023-ban az RB Elnöksége elfogadta a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó cselekvési tervét, amelyben kötelezettséget vállalt arra, hogy fokozza a nemek közötti egyenlőséget az RB működésében és tagjai körében, és külön elnökségi előadót nevezett ki a terv végrehajtásának nyomon követésére.