A régiók és városok döntő fontosságúak lesznek az Európai Kutatási Térség sikere szempontjából

A helyi és regionális vezetők az Ekaterina Zaharieva, az induló vállalkozások kutatásáért és innovációjáért felelős európai biztos részvételével május 14-én tartott vita során nagyobb szerepet kértek az Európai Kutatási Térség (EKT) alakításában, hangsúlyozva, hogy a régiók a kutatási politika aktív mozgatórugói. Ez a felhívás a Melanie Kühnemann-Grunow (DE/PES) által vezetett vélemény egyik fő üzenete volt, amely olyan kutatási és innovációs politikákat szorgalmaz, amelyek jobban tükrözik a helyi igényeket, kezelik a regionális egyenlőtlenségeket és erősítik a kohéziót az EU-ban.

A vita során a régiók és városok hangsúlyozták, hogy az EKT végrehajtásáról szóló 2024. évi közlemény és a küszöbön álló EKT-jogszabály kulcsfontosságú lehetőségek Európa kutatási és innovációs (K+F+I) ökoszisztémáinak fellendítésére és a regionális egyenlőtlenségek kezelésére. Hangsúlyozták, hogy az EKT teljes potenciáljának kiaknázásához valódi többszintű kormányzásra van szükség, amelyben a helyi és regionális önkormányzatok aktív szerepet játszanak a kézzelfogható előnyökkel járó helyi alapú megoldások kialakításában és végrehajtásában olyan területeken, mint az éghajlat-politika, az egészségügy, az ipari dekarbonizáció és a digitális átállás.

Az előrehaladás ellenére Európa régiói között továbbra is jelentős különbségek vannak a K+F+I terén. Az RB tagjai hangsúlyozták, hogy a kohéziós politika döntő szerepet játszik az erőforrásokhoz való méltányos hozzáférés biztosításában, a regionális innováció előmozdításában és a kiegyensúlyozottabb európai kutatási környezet kialakításában. Szorgalmazták a kohéziós politika és a Horizont Európa közötti jobb koordinációt, és több támogatást kértek az alulteljesítő régiók számára. Az RB szerint a regionális mutatókat be kell építeni az EKT nyomonkövetési mechanizmusába (EMM), hogy segítsenek azonosítani a hiányosságokat, és célzottabb, hatékonyabb politikákat dolgozzanak ki. 

A helyi önkormányzatok erősebb régióközi és határokon átnyúló R&I együttműködést szorgalmaztak a regionális innovációs szakadékok csökkentése érdekében. Szorgalmazták az uniós finanszírozás – például a kohéziós politikai alapok, a Horizont Európa, az Interreg, az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+), az interregionális innovációs beruházások (I3) és az Európai Regionális Fejlesztési Alap – jobb koordinációját és ötvözését az interregionális értékláncok kialakítása és az alulteljesítő régiókat aktívan bevonó tudásmegosztás előmozdítása érdekében. Ez magában foglalja a kutatók mobilitása előtt álló adminisztratív akadályok felszámolását, lehetővé téve a tehetségek szabadabb mozgását Európa-szerte.

A régiók és városok szorgalmazták, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat teljes mértékben vonják be az EKT-fórumba, hogy jobban össze lehessen hangolni a regionális innovációs stratégiákat az uniós célokkal. Hangsúlyozták, hogy az Európai Bizottság, a tagállamok és a régiók közötti szorosabb együttműködés elengedhetetlen a kutatási eredmények hatékonyabb terjesztéséhez, valamint a társadalom és a vállalkozások javát szolgáló, kézzelfogható megoldások kidolgozásához.

Az RB tagjai aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy az EU lassan halad a GDP 3%-át kitevő „R&I” beruházási cél felé, és arra sürgették a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki egyértelmű nemzeti ütemterveket a közfinanszírozás fellendítésére, amelyet magánszektorbeli ösztönzők egészítenek ki.  

Végezetül az EU következő kutatási és innovációs keretprogramjának (FP10) előkészítése során a regionális vezetők ambiciózus, jól finanszírozott és független programot szorgalmaztak, amely hatékonyan kezeli a területi egyenlőtlenségeket, és összhangban van az EKT szakpolitikai menetrendjével.

Idézetek:

Tüttő Kata, a Régiók Európai Bizottsága elnöke. „Az európai kutatási és innovációs ökoszisztéma teljes potenciálját felszabadíthatjuk azáltal, hogy közösségeinket közelebb hozzuk az Európai Kutatási Térséghez. Köszönetet mondok Zaharieva biztosnak ezért az eszmecseréért, amelynek során az RB kijelentette, hogy teljes körű részvétele kulcsfontosságú ahhoz, hogy a R&amp mindenki javát szolgálja. Az erős EKT azt jelenti, hogy minden regionális, városi és vidéki térséget képessé kell tenni arra, hogy részt vegyen az Európa társadalmi, környezeti és gazdasági kihívásaira választ adó innováció irányításában.”

Ekaterina Zaharieva, az induló vállalkozásokért, a kutatásért és az innovációért felelős európai biztos: „A régiók és városok alapvető fontosságúak Európa kutatási és innovációs kiválósága szempontjából. Az együttműködés előmozdítása, a helyi ökoszisztémák megerősítése és a különböző tehetségek támogatása – közös erőfeszítéseink segítenek abban, hogy az EU globális vezető szerepet töltsön be. Együtt biztosítjuk, hogy Európa továbbra is a legvonzóbb célpont maradjon a kutatók számára, és hogy a tudomány az Unió minden szintjén virágozzon.”

Előadó: Melanie Kühnemann-Grunow (DE/PES), a berlini képviselőház tagja: „Az Európai Kutatási Térség kiteljesítése nem csupán versenyképesség kérdése, hanem a mindenki számára biztosítandó méltányosságról, szolidaritásról és lehetőségekről is szól. Egy ambiciózus és független 10. keretprogramnak minden régiót – és nem csak az élenjárókat – képessé kell tennie arra, hogy előmozdítsa az embereket és a bolygót szolgáló kutatást és innovációt. A közberuházásoknak vezető szerepet kell játszaniuk a kutatás és fejlesztés lezárásában; megosztom, megerősítem a közszolgáltatásokat, és biztosítom, hogy egyetlen terület se maradjon le Európa zöld és digitális jövőjében”.

Háttér

• Videók és fotók az ülésről.
• 2026 második felében az Európai Bizottság várhatóan közzéteszi az Európai Kutatási Térségről szóló jogszabályt (EKT-jogszabály).
• A 2028-ban hatályba lépő és 2036-ig tartó 10. keretprogramról jelenleg folynak a tárgyalások.
• Enrico Letta 2024 áprilisában közzétett, az egységes piacról szóló jelentése egy ötödik pillér létrehozását javasolja: kutatás és innováció.
• Ajánlások a következő kutatási és innovációs keretprogramhoz (FP10) (RB-vélemény, 2024).
• A zöld és digitális átállást szolgáló helyi alapú innováció támogatását célzó integrált uniós szakpolitikai megközelítés felé (RB-vélemény, 2023).
• Új európai innovációs menetrend (RB-vélemény, 2022).