Uniós polgári védelmi mechanizmus: a régiók és a városok nagyobb szerepet kérnek

A természeti és ember okozta katasztrófák növekvő gyakorisága – az árvizektől és az erdőtüzektől kezdve az egészségügyi vészhelyzetekig és a geopolitikai fenyegetésekig – azt mutatja, hogy a városoknak és régióknak elsődleges beavatkozóként kell hangot adni, nyilatkozta a Régiók Európai Bizottsága (RB) tagjai július 2-án.

Az uniós polgári védelmi mechanizmus felülvizsgálatáról szóló, plenáris ülésén elfogadott véleményében az RB hangsúlyozta, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat teljes mértékben be kell vonni a katasztrófavédelem valamennyi szakaszába. 

Bár továbbra is elsősorban a tagállamok felelősek a polgári védelemért, az Adam Banaszak (PL/EA), Inowrocław megye tanácsának tagja által kidolgozott vélemény hangsúlyozza, hogy a társadalmi felkészültséggel és a segítségnyújtással kapcsolatos munkát gyakran a helyi és regionális önkormányzatok végzik, nem pedig a központi kormányzatok. Az RB ezért kéri, hogy a városokat és régiókat teljes mértékben vonják be a katasztrófakockázat-értékelésekbe nemzeti és szubnacionális szinten egyaránt, hogy a tervek jobban figyelembe vegyék a helyi realitásokat.

Az RB véleménye üdvözli az Európai Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy ágazatközi és minden veszélyre kiterjedő megközelítés révén erősítsék meg az uniós polgári védelmi mechanizmust. Hangsúlyozza azonban, hogy a gyors és hatékony reagálás biztosítása érdekében a rescEU-képességeket stratégiailag kell elosztani, figyelembe véve a régiók sokféleségét és a konkrét kockázatokhoz való közelségüket.

Az RB tagjai arra is figyelmeztetnek, hogy a javasolt költségvetés nem biztos, hogy elegendő. Olyan célzott finanszírozást kérnek a helyi önkormányzatok számára, amely megbízható, hozzáférhető és védve van attól, hogy máshová irányítsák őket. A vélemény azt is kéri, hogy a polgári védelmi intézkedéseket terjesszék ki a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris fenyegetésekre, a kritikus infrastruktúrák zavaraira és a határokon átnyúló egészségügyi veszélyekre. Javasolja továbbá a Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központtal való szorosabb koordinációt és az önkéntesek nagyobb mértékű elismerését.

A vélemény emellett amellett érvel, hogy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást be kell építeni a polgári védelembe, és a veszélyeztetett csoportok megfelelő támogatásának biztosítása érdekében kötelezővé kell tenni a társadalmi sebezhetőség feltérképezését. Végezetül a helyi és regionális vezetők hangsúlyozzák, hogy mélyrehatóbb kutatásra van szükség a katasztrófamegelőzés terén, valamint új eszközökre a katasztrófák okainak kezelése és hatásaik korlátozása érdekében, a régiók között megosztott tudományos bizonyítékokra és tapasztalatokra építve.

A vélemény egyértelműen hangsúlyozza a különböző területi kontextusok – például a legkülső régiók, a szigetek, a határ menti régiók és a háborúval szomszédos régiók – elismerésének fontosságát, és kellő rugalmasságot kér az uniós katasztrófavédelmi rezilienciacélok tekintetében annak biztosítása érdekében, hogy azok ténylegesen tükrözzék a regionális és helyi realitásokat.

Idézet:

Előadó: Adam Banaszak (PL/EA), Inowrocław megye tanácsának tagja: „Az európaiak joggal várják el, hogy az Európai Unió nagyobb szerepet játsszon abban, hogy megvédje őket az éghajlatváltozás, a természeti katasztrófák és az egyre összetettebb geopolitikai környezet jelentette növekvő kockázatoktól. A reziliensebb Európa kiépítése helyi szinten kezdődik. A helyi és regionális önkormányzatokat teljes mértékben be kell vonni a rezilienciastratégiák kialakításába, és közvetlenül hozzá kell férniük az uniós finanszírozáshoz annak érdekében, hogy a felkészültséget konkrét intézkedésekké alakítsák közösségeink számára.”

Háttér:

• Fényképek és videók a plenáris ülésről.
• Kövesse a Sajtószolgálat fiókját az X-en.
• Az elfogadott vélemény egyike annak a 20 véleményből álló sorozatnak, amelyeken az RB a következő hosszú távú uniós költségvetés (2028–34) konkrét szempontjainak és szabályozásainak értékelésén dolgozik: ellenőrizze a vélemények ütemtervét.
• A mechanizmus célja, hogy megerősítse az uniós országok és 10 további részt vevő állam közötti polgári védelmi együttműködést: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Izland, Moldova, Montenegró, Norvégia, Szerbia, Törökország és Ukrajna. Az uniós polgári védelmi mechanizmust csak 2025-ben 64 alkalommal aktiválták, reagálva az ukrajnai és közel-keleti konfliktusokra, a görögországi, spanyolországi, bulgáriai, montenegrói és albániai erdőtüzekre, illetve a karibi térségben pusztító hurrikánra. 2001-es létrehozása óta a mechanizmust több mint 830 alkalommal aktiválták.

Kapcsolattartó:

Név: Ondřej Chlup

Telefonszám: +32 228 220 79

Ondrej.Chlup@cor.europa.eu