Európa válságokra való felkészültségének megerősítéséhez a helyi és regionális szint erőteljes bevonására van szükség

Az RB hangsúlyozza, hogy differenciált, helyi alapú vidékfejlesztési megközelítésekre van szükség.  

Február 4-én a Régiók Európai Bizottsága (RB)„N atural R esources” (N atural R esources, NAT) című dokumentuma azt vázolta  fel, hogy Európa  hogyan tudna jobban előrejelezni, ellenállni és reagálni a válságokra, a geopolitikai sokkoktól és az ellátási lánc zavaraitól az egészségügyi vészhelyzetekig. A NAT tagjai több véleményben  is hangsúlyozzák,  hogy a  városok és régiók központi szerepet játszanak a felkészültségben. Hangsúlyozták továbbá a vidékfejlesztés 2028 utáni erőteljes, helyi alapú megközelítésének fontosságát. 

Felkészülés a válságokra  

A közelmúltbeli válságok – többek között a Covid19-világjárvány és Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja – súlyos hiányosságokat tártak fel Európa azon képességében, hogy szükséghelyzetben biztosítsa az alapvető árukat, egészségügyi ellenintézkedéseket és szolgáltatásokat. Az uniós készletfelhalmozási stratégiáról szóló véleménytervezetében,   amelyet Karácsony János Ádám (HU/ECR), a Pest Vármegye Megyei Tanácsának alelnöke vezetett, az RB üdvözli az Európai Bizottság arra irányuló törekvését, hogy megerősítse az anyagi felkészültséget, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az ellátásbiztonság összehangolt, helyi alapú megközelítést igényel. A városok és régiók tapasztalják meg elsőként a válságok hatását, és ők azok a kulcsszereplők, akik biztosítják az alapvető szolgáltatások folytonosságát. 

Az RB ezért kéri, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat teljes mértékben vonják be a felkészültségi stratégiák kialakításába és végrehajtásába, beleértve a határokon átnyúló tervezést és az uniós készletfelhalmozási hálózatokat is. Az európai termelési kapacitás és az egységes piac megerősítésének együtt kell járnia a szubszidiaritással és a többszintű kormányzással, hogy a felkészültségi intézkedések tükrözzék a területi szükségleteket és sebezhetőségeket. 

 Karacsony előadó kijelentette: „Európának növelnie kell anyagi felkészültségének szintjét. A közelmúltbeli válságok megmutatták, hogy rezilienciánk az összes kormányzati szinten megvalósuló erősebb koordinációtól, átlátható kormányzástól és szilárd, interoperábilis készletfelhalmozási rendszerektől függ. A városoknak és régióknak – amelyek gyakran elsőként reagálnak – kiszámítható finanszírozásra, egyértelműbb szerepekre és modern logisztikai infrastruktúrára van szükségük ahhoz, hogy fennakadások idején is fenntartsák az alapvető áruk áramlását.” 

Az egészségbiztonság Európa általános rezilienciájának alapvető eleme. Az egészségügyi ellenintézkedésekre vonatkozó stratégiáról szóló véleménytervezet  hangsúlyozza, hogy a hatékony egészségügyi felkészültséghez tartós beruházásokra van szükség a teljes válságkezelési ciklusban, a megelőzéstől a helyreállításig. Mivel az egészségügyi rendszerek a legtöbb tagállamban decentralizáltak, a régiók és a városok döntő szerepet játszanak a kórházirányításban, a logisztikában, a kommunikációban és az egészségügyi ellenintézkedések bevezetésében, különösen a kiszolgáltatott és határokon átnyúló területeken. 

Antonio Aurigemma (IT/ECR)  által  vezetett vélemény hangsúlyozza a strate gi c stockpi les, a joint p ro curement és a diversifi ed su ply chai ns fontosságát, ugyanakkor figyelmeztet arra, hogy az innovációt és a termelést nem lehet csak válságok idején aktiválni. Folyamatos beruházás a kutatásba, digi tal syste ms, s kills és civil-mi litary coope ration is e ssenti al to ens ure t imely és e quit able access to life-saving medical countermeasures. 

Rapporteu r Aurigemma kijelentette: „A közelmúltbeli globális válságok sikere megmutatta, hogy  az EU-nak sürgősen meg kell erősítenie egészségügyi ipari ökoszisztémájának rezilienciáját és stratégiai reagálóképességét. A jövőbeli felkészültséget a korábbi világjárványokból levont tanulságokra kell alapoznunk, és további párbeszédet kell folytatnunk az egészségügyi felkészültségről és a polgári-katonai védelemről az időben történő és hatékony fellépés biztosítása érdekében.”  

Ezek a szakpolitikai üzenetek határozottan összhangban vannak a Közös Kutatóközpont (JRC) hatékony katasztrófavédelmi rezilienciáról szóló új jelentésének megállapításaival, amely „A katasztrófákkal szembeni rezilienciába való beruházás helyi és regionális sikertörténetei” című, 2025. májusi RB-tanulmányra épül. A jelentés egyértelműen rámutat arra, hogy a helyi és regionális szempontoknak az EU katasztrófavédelmi rezilienciára vonatkozó célkitűzéseibe való integrálása alapvető fontosságú, és hogy a  hatékony felkészültség és reagálás a helyi alapú ismeretektől, az erős helyi kormányzástól, valamint a városok és régiók tervezésbe és végrehajtásba való aktív bevonásától függ. 

A két véleménytervezetet a tervek szerint az RB Ma y-ban tartandó plenáris ülésén fogadják el. 

Az rural d evelopment jövője   

A NAT-tag elfogadja továbbá a vidékfejlesztés 2028 utáni jövőjéről szóló véleménytervezetet,  amelyet Radim Sršeň (CZ/EPP) előadó,  Dol ní Studénk ytelepülés helyi közgyűlésének tagja vezet. A véleménytervezet hangsúlyozza, hogy a vidéki területek alapvető fontosságúak, és több politikai figyelmet érdemelnek. Kéri, hogy a vidékfejlesztést akövetkező többéves pénzügyi keret előtt tekintsék horizontnak, amelyet integrált finanszírozás, a vidéki térségekre gyakorolt hatások szisztematikus vizsgálata, területi taggin g és a vidékfejlesztés egyértelmű meghatározása támogat. 

Az előadó, Sršeň így nyilatkozott: „A vidékfejlesztés kulcsfontosságú a következő programozási időszak keretében. A világ változik, és az európai C ommi ssion által kidolgozott  új szabályozás nagyon eltér a múlttól – ez egy r evolution, nem pedig egy evo lution. Ahhoz, hogy szembe tudjunk nézni a vidéki térségek előtt álló kihívásokkal, a puszta mezőgazdaságról át kell térnünk a holisztikus ic megközelítésre, a multi-f und megközelítésre, elkerülve a vidéki és mezőgazdasági politikák ellenzésének kísértését. És testreszabott, helyi alapú megoldásokra van szükségünk, mivel minden régió más: vannak szigeteink, vannak hegyvidéki térségeink, vannak legkülső régióink – ezért olyan receptre van szükségünk, amely minden egyes régió számára megoldást kínál.” 

A véleménytervezetet a tervek szerint az RB Ma y-ban tartandó plenáris ülésén fogadják el. 

A találkozó során is  

A NAT szakbizottság véleménysorozatot készít  a 2027 utáni  új többéves pénzügyi kerethez kapcsolódó agrár-élelmiszeripari politikákról. A képviselők ma vitát tartottak a következőkről: 

• A közös agrárpolitika, előadó: Piotr Calbecki (PL/EPP); 

• Thibaut Guignard (FR/EPP) előadó: A közös halászati politika, az Európai Óceán Paktum és az Unió tenger- és akvakultúra-politikája;  

• A mezőgazdasági termékek piacának közös szervezése és az uniós iskolaprogram, előadó: Alessio Mammi (IT/PES). 

A NAT tagjai ezt követően első eszmecserét folytatnak a következő véleményekről:  

• A generációs megújulás stratégiája a mezőgazdaságban, előadó: Emiliano Garcia-Page Sanchez (ES/PES); 

• uniós polgári védelmi mechanizmus, előadó: Adam Banaszak (PL/EA); 

• A 2025–2030-as időszakra szóló fogyasztóügyi stratégia és az egységes piac fogyasztóira vonatkozó cselekvési terv, előadó: Adam Ciszkowski  (PL/ECR). 

Háttér  

Fotók és videók a találkozóról.