A régióknak és a városoknak élen kell járniuk Európa versenyképességének megerősítésében, hangsúlyozva a helyi és regionális vezetőket

A régiók és a városok központi szerepet játszanak Európa versenyképességében, mivel az innováció, az ipar és a növekedés fő mozgatórugói. A Régiók Európai Bizottsága (RB) március 4-i plenáris ülésén a helyi és regionális vezetők vitát tartottak Európa versenyképességéről és az ipari akcelerátorról szóló, újonnan előterjesztett jogszabályról Stéphane Séjourné, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke részvételével, hangsúlyozva, hogy a helyi és regionális önkormányzatok teljes körű bevonása kulcsfontosságú a regionális erősségek kiaknázásához és a kiegyensúlyozott területi ipari fejlődés biztosításához.  

A régiók mint Európa versenyképességének kulcsszereplői  

A Stéphane Séjournéval, az Európai Bizottság ügyvezető alelnökével, valamint a jólétért és az iparstratégiáért felelős biztossal folytatott vita során az RB tagjai kiemelték, hogy Európa versenyképessége és az egységes piac integritása attól függ, hogy a régiókat és a városokat stratégiai partnerként bevonják-e a végrehajtásba. Hangsúlyozták, hogy erős többszintű kormányzás és helyi alapú megközelítés nélkül az EU azzal a kockázattal jár, hogy a növekedési potenciál valamennyi régióban történő felszabadítása helyett tovább mélyülnek a területi egyenlőtlenségek. A helyi és regionális önkormányzatok kezelik a közberuházások jelentős részét az EU-ban, és ezért döntő kapacitással rendelkeznek az innováció ösztönzésére, a fenntarthatóság előmozdítására és Európa stratégiai autonómiájának megerősítésére. Az RB tagjai kiemelték, hogy a szabályozás széttagoltsága, az adminisztratív terhek és a beruházási bizonytalanságok a tagállamokban továbbra is akadályozzák a vállalkozásokat – különösen a kkv-kat –, és gyengítik Európa globális versenyképességét. Ezzel összefüggésben hangsúlyozták, hogy átlátható és kiszámítható finanszírozási keretet kell kialakítani.  

A vita az Európai Bizottság által aznap előterjesztett, az ipari akcelerátorról szóló jogszabályra is összpontosított, és a regionális vezetők hangsúlyozták, hogy fel kell gyorsítani az engedélyezést és támogatni kell az energiaigényes ágazatok tiszta átállását, hangsúlyozva, hogy annak sikere a hatékony területi végrehajtástól függ, tekintettel a régiók és városok kulcsfontosságú szerepére. Séjourné biztos megerősítette, hogy az európai ipar védelméhez határozott „Made in Europe” stratégiára, egyszerűbb beruházási szabályokra és az európai gazdasági ökoszisztémák középpontjában álló regionális ipari övezetek nagyobb támogatására van szükség. Hangsúlyozza, hogy az ipari növekedésnek együtt kell járnia a zöld megállapodással, meg kell erősítenie a területi kohéziót, és csökkentenie kell az energiafüggőséget az emelkedő gázárakkal szemben.  

Helyi alapú versenyképességi stratégia

A vitát követően az RB tagjai véleményt fogadtak el az Európai Versenyképességi Alapról  (ECF), amelyet várhatóan 2028-ban hoznak létre a jövőbeli hosszú távú uniós költségvetés keretében, figyelmeztetve arra, hogy 14 program egyetlen eszközbe való összevonása nem gyengítheti azokat a korábban hatékony eszközöket, amelyek sikeresen elérték a helyi és regionális ökoszisztémákat. Javasolták továbbá annak a lehetőségnek a törlését, hogy a tagállamok az ECF-intézkedéseket nemzeti és regionális partnerségi programokon keresztül finanszírozzák.  

Emellett a helyi és regionális vezetők amellett érvelnek, hogy a versenyképességet az ECF összefüggésében mind piacorientáltként, mind helyi alapúként kell meghatározni. Hangsúlyozták, hogy minden területet be kell vonni az ECF értékláncának keretébe, hangsúlyozva, hogy nemcsak uniós finanszírozásban részesülnek, hanem a regionális innovációs ökoszisztémák kulcsfontosságú katalizátorai, koordinátorai és tesztelési helyszínei is. Ezek az ökoszisztémák összekötik az egyetemeket, a kutatóközpontokat, a vállalkozásokat, az induló vállalkozásokat, a kkv-kat és a civil társadalmi szereplőket, és alapvető fontosságúak ahhoz, hogy az európai ipari prioritásokat konkrét helyi projektekké alakítsák át.  

A vélemény arra kéri az ECF-et, hogy a globális európai versenyképességi stratégiát ötvözze erős helyi dimenzióval, különösen a megújított intelligens szakosodási stratégiák révén. Hangsúlyozza továbbá, hogy meg kell őrizni a területi kohézió elvét, és javasolja a „ne árts jelentősen a kohéziónak” elv beillesztését, valamint az Európai Békekeret munkaprogramjaira és felhívásaira vonatkozó előzetes területi hatásvizsgálatokat. Az RB tagjai kiemelték továbbá a tiszta technológiák, az ipari dekarbonizáció és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás támogatásának fontosságát, amelyek Európa versenyképességének alapvető elemei. 

Idézetek

Tüttő Kata, a Régiók Európai Bizottsága elnöke: „Európa versenyképességének növelése nem valósulhat meg, ha az EU stratégiáját egy brüsszeli zárt teremben kiválasztott néhány gigagyárra összpontosítjuk. A versenyképességhez és a gazdasági rezilienciához rendőrségi stratégiára van szükség, amely támogatja a régiók és városok arra irányuló munkáját, hogy helyi szinten mozgósítsák kkv-ink innovációs kapacitását, összekapcsolják a vállalkozásokat és a kutatást, megteremtsék az új ötletek virágzásához és növekedéséhez szükséges megfelelő feltételeket. A felülről építkező, központosított EU nem versenyképesebb, hanem gyengébb EU lenne, amely nem képes kezelni a változásokat és a zavarokat.” 

Előadó: Pehr Granfalk (SE/EPP), Solna képviselő-testületének tagja: „A nagyobb fokú egyszerűsítés soha nem jelentheti a nagyobb fokú központosítás szinonimáját. A következő többéves pénzügyi keret kialakításakor nem szabad megfeledkeznünk a következőkről: a többéves pénzügyi keret sokkal több, mint egy költségvetés – Európa stratégiai beruházási terve Európa versenyképességének megerősítésére, és Európa-szerte, többek között helyi és regionális szinten is működnie kell.” 

Stéphane Séjourné, a jólétért és az iparstratégiáért felelős európai biztos: „A régiók az európai iparpolitika középpontjában állnak. Ők azok, akik ipari projekteknek adnak otthont, támogatják a helyi vállalkozásokat, fejlesztik az infrastruktúrát, és kiképzik azokat a tehetségeket, amelyekre iparágainknak szüksége lesz. Szintén a régiókban épülnek ki az ipari ökoszisztémák: vállalkozások, egyetemek, kutatóközpontok és helyi hatóságok között. Ezért közös célt tűztünk ki magunk elé: hogy Európa ne csak piac legyen, hanem a termelés, az innováció és az ipari munkahelyek területe is. Iparunk megerősítésével a területi kohéziót, az éghajlatvédelmi átállást és Európa gazdasági szuverenitását is erősítjük.” 

Háttér

• Videók és fényképek a vitáról.  

• Az Európai Bizottság javaslatot tett egy Európai Versenyképességi Alap létrehozására a következő, 2028–2034 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keret részeként. Ennek a stratégiai technológiákba történő beruházásokhoz kell vezetnie az uniós finanszírozás egyszerűsítése és felgyorsítása, valamint a magán- és állami beruházások katalizálása érdekében. 

• Február 12-én Alden Biesenben tartott informális megbeszélésükön az uniós vezetők megállapodtak abban, hogy fokozzák Európa versenyképességét azáltal, hogy elmélyítik az európai egységes piacot az „egységes piac egy Európáért” megvalósítása érdekében, előmozdítják a szabályozás egyszerűsítését és mozgósítják a köz- és magánberuházásokat – többek között a többéves pénzügyi kerettel összefüggésben – a stratégiai ágazatok és az energetikai átállás támogatása érdekében, valamint nyitott, de diverzifikált kereskedelempolitikát folytatnak. 

• Március 4-én az Európai Bizottság bemutatta az ipari akcelerátorról szóló jogszabályt (IAA), amely mérföldkőnek számító kezdeményezés célja, hogy Unió-szerte ösztönözze a dekarbonizált és reziliens gyártást. Az RB jelenleg véleményt készít az IAA-ról, amelyet Willy Borsus (BE/Renew) előadó, Marche-En-Famenne képviselő-testületének tagja dolgozott ki.  

• A Versenyképességi Alapról szóló vélemény mellett az RB 19 másik véleményen is dolgozik a 2028–34-es időszakra szóló jövőbeli hosszú távú uniós költségvetés konkrét szempontjainak és szabályozásának értékelése céljából: ellenőrizze a vélemények ütemtervét. A többéves pénzügyi kerettel kapcsolatos, a március 4–5-i plenáris ülésen megvitatott többi véleményről – többek között a 2027 utáni többéves pénzügyi keretről, többek között a saját forrásokról szóló csomagról, valamint az Egységes piac és vámprogramról – szóló sajtóközlemények elfogadásukat követően online elérhetők lesznek.   

Kapcsolattartó: 

Theresa Sostmann
Tel.: +32475999415
Theresa.Sostmann@cor.europa.eu