Az EU és Svájc közötti megállapodásnak meg kell erősítenie a helyi és kantoni kormányok együttműködését

A Régiók Európai Bizottsága (RB) üdvözölte a Svájc és az Európai Unió közötti kétoldalú kapcsolatok stabilizálását és fejlesztését célzó megállapodáscsomagot, de azt kérte, hogy a megállapodások erős területi és szubnacionális dimenzióval rendelkezzenek, többek között azáltal, hogy a városoknak, régióknak és kantonoknak közvetlen szerepet biztosítanak a megállapodások nyomon követésében és végrehajtásában.

Az RB által október 15-én elfogadott ajánlások azt a kívánságot tükrözik, hogy a kétoldalú megállapodások „stabilitást, folytonosságot és láthatóságot biztosítsanak egy olyan együttműködés számára, amely már konkrét eredményeket hoz, de tovább erősíthető és kell is erősíteni” – mondta az RB véleményének előadója, Matteo Luigi Bianchi (IT/ECR), Morazzone helyi önkormányzatának tagja.

Bianchi  úr elmondja, hogy a vélemény egyik fő célkitűzése annak biztosítása, hogy az EU és Svájc közötti együttműködés területi dimenziója „folyamatosan és szisztematikusan” erősödjön, részben az RB és a kantoni kormányok svájci konferenciája közötti együttműködés intézményesítése révén.

Norman Gobbi, Ticino kanton kormányának elnöke és a kantoni kormányok svájci konferenciájának képviselője kifejezte a kantoni kormányok svájci konferenciájának érdeklődését az RB-vel való együttműködés kialakítása iránt, kijelentve, hogy „strukturált teret biztosíthat a párbeszédhez, ahol a régiók és kantonok megfogalmazhatják és érvényesíthetik érdekeiket”. Elmondása szerint a svájci kantonok „meg vannak győződve arról, hogy az Európai Unió és Svájc közötti stabil, hosszú távú kapcsolatok mindenki érdekét szolgálják”, és hogy „Svájc és kantonjai elkötelezettek a kohézió, a részvétel és mindenekelőtt a területeink, vállalkozásaink és polgáraink mindennapi problémáira irányuló pragmatikus megoldások keresése mellett”.

A svájci kantonok "kiterjedt hatáskörrel rendelkeznek például az oktatás, az egészségügy, a jogérvényesülés és biztonság, a gazdaság, az adózás és a kultúra területén", és "meghatározó szerepet fognak játszani a Svájc és az Európai Unió között megtárgyalt megállapodáscsomag végrehajtásában és konkretizálásában".

Az ajánlások azt követően születtek, hogy 2024 decemberében politikai megállapodás született az EU és Svájc közötti 11 kétoldalú megállapodásból álló csomagról. A csomagot még nem ratifikálták, és a folyamat magában foglalja a népszavazást Svájcban. A csomag rendszeres találkozókat irányoz elő az Európai Parlament és a svájci parlament között; az RB kérte, hogy megfigyelői státuszt kapjon ezeken a parlamentközi üléseken.

Az RB október 15-i vitája során különös hangsúlyt kapott a hatékony együttműködés szükségessége a munkavállalói mobilitás, az infrastruktúra, a határokon átnyúló közszolgáltatások, a határigazgatás és a biológiai sokféleség terén, valamint az „aktív szubszidiaritás” szükségessége annak biztosítása érdekében, hogy a szubnacionális szintek központi szerepet játsszanak az erős területi dimenzióval rendelkező potenciális megállapodások kialakításában.

Idézet: 

Előadó: Matteo Luigi Bianchi (IT/ECR), Morazzone helyi önkormányzatának tagja: „Célunk, hogy elmélyítsük az EU és Svájc közötti együttműködést azáltal, hogy megerősítjük az európai helyi és regionális önkormányzatok és a svájci kantonok kulcsfontosságú szerepét a többszintű kormányzásban. A svájci föderalizmus teljes körű tiszteletben tartása mellett sürgetjük, hogy a közös prioritásokra, a mobilitásra, az infrastruktúrára és a schengeni térségre összpontosítsunk annak érdekében, hogy a határokon átnyúló régiókban dolgozó polgárok a legmegfelelőbb szinten hozott konstruktív döntések előnyeit élvezhessék.”

Háttér:

• Vita a Régiók Európai Bizottságában, 2025. október 15.: Videó, fényképek, véleményadatlap.
• A jelenleg megerősítésre váró EU–Svájc kétoldalú megállapodások számos olyan területre kiterjednek, ahol a szubnacionális kormányzatok közötti együttműködésre van szükség, többek között az alábbiakra: határokon átnyúló szolgáltatások és munkaerőpiacok, biztosítva a munkavállalók, diákok és vállalkozók mobilitását; környezetvédelem és biológiai sokféleség; polgári védelmi és sürgősségi szolgálatok; energiaügyi együttműködés; kutatás, innováció. Az RB október 15-i vitája során különös hangsúlyt kapott a hatékony együttműködés szükségessége a munkavállalói mobilitás, az infrastruktúra, a határokon átnyúló közszolgáltatások, a határigazgatás és a biológiai sokféleség terén, valamint az „aktív szubszidiaritás” szükségessége annak biztosítása érdekében, hogy a szubnacionális szintek központi szerepet játsszanak az erős területi dimenzióval rendelkező potenciális megállapodások kialakításában.
• Az Európai Unió 26 svájci kantonja közül 15 határ menti régió, köztük Baden-Württemberg és Bajorország Németországban, Vorarlberg és Tirol Ausztriában, Lombardia, Dél-Tirol, Piemont és az Aosta-völgy Olaszországban, valamint Rhône-Alpes, Franche-Comté és Grand Est Franciaországban.
• Az október 15-i vita során említett EU–Svájc határokon átnyúló együttműködésre példaként említhetők az Interreg programok, a Felső-Rajna konferencia, a Regio Insubrica, a Bodeni-tó konferencia és az Arge Alp projektek.