A régiók és városok egyszerűbb és jobb hozzáférést kérnek a finanszírozáshoz a készségfejlesztés Európa-szerte történő fellendítése érdekében

A Roxana Mînzatuval, az Európai Bizottság szociális jogokért, készségekért, minőségi munkahelyekért és felkészültségért felelős ügyvezető alelnökével október 14-én folytatott vita során a helyi és regionális vezetők jobb forrásokat és finanszírozást szorgalmaztak a következő uniós költségvetésben a készségek uniójára vonatkozó stratégia végrehajtása érdekében, amely a szociális jogok európai pillérének egyik kulcsfontosságú kezdeményezése. Az Emil Boc (RO/EPP), Kolozsvár polgármestere által vezetett kísérő véleményben a Régiók Európai Bizottságának (RB) tagjai hangsúlyozták, hogy a készségekbe való beruházás az EU versenyképességének legerősebb hajtóereje.

A helyi és regionális politikusok európai közgyűlése egyszerűbb, hozzáférhetőbb és jobban összehangolt uniós finanszírozást szorgalmazott az új hosszú távú uniós költségvetésben (2028–2034), valamint azt, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat nélkülözhetetlen partnerekként ismerjék el a készségek uniójának és a társadalmi befogadási stratégiáknak az összes uniós régióban történő megvalósításában. Hangsúlyozták, hogy a készségek uniójának és a szegénység elleni stratégiának kölcsönösen erősítenie kell egymást, mivel a polgárok készségekkel való felruházása előmozdítja a foglalkoztatást, és küzd a szegénység és a társadalmi kirekesztés ellen. 

A Mînzatu biztossal folytatott vitát követően a helyi és regionális vezetők elfogadták a készségek uniójára vonatkozó stratégiáról szóló véleményt, és hangsúlyozták továbbá, hogy a készségekbe való beruházás kulcsfontosságú Európa rezilienciája, versenyképessége és kohéziója szempontjából, különösen a vidéki, távoli és kevésbé fejlett régiókban. Megerősítették, hogy a helyi és regionális önkormányzatok döntő szerepet játszanak abban, hogy az oktatás igazodjon a helyi igényekhez, és strukturált párbeszédet szorgalmaztak az uniós intézményekkel annak biztosítása érdekében, hogy az uniós szakpolitikák tükrözzék a helyi realitásokat. 

Az RB tagjai hangsúlyozták, hogy a STEM-készségekbe, a digitalizációba és a szakképzésbe történő nagyobb beruházások révén korszerűsíteni kell az oktatást és a képzést, ugyanakkor kezelni kell a tanárhiányt. Erős partnerségeket szorgalmaztak a vállalkozásokkal és a tudományos körökkel az innovációt előmozdító és a tehetségeket megtartó regionális készség-ökoszisztémák kiépítése érdekében. 

Az RB emellett testre szabott stratégiákat szorgalmazott a kiszolgáltatott csoportok munkaerőpiaci integrációja érdekében, a munkahelyi alapú és az egész életen át tartó tanulás erőteljesebb támogatása mellett. A tagok hangsúlyozzák, hogy a képesítések Európa-szerte történő jobb elismerése és az adatvezérelt készségfejlesztési politikák elengedhetetlenek ahhoz, hogy az európai munkaerő felkészüljön a jövőbeli kihívásokra. 

A szociális jogok európai pillére biztosítja a társadalmi igazságosság, a tisztességes munkafeltételek és az esélyegyenlőség előmozdításának uniós keretét. Az Európai Bizottság által idén elindított, a készségek uniójára vonatkozó stratégia az egyik fő prioritása, és célja, hogy felvértezze a polgárokat a zöld és digitális átálláshoz szükséges kompetenciákkal. A kihívások jelentősek. 2023-ban a felnőtteknek csak 37 %-a vett részt képzésben, ami elmarad a 2030-ra kitűzött 60 %-os céltól, és a szakemberhiány továbbra is nő egy olyan időszakban, amikor a munkaképes korú népesség csökken, és Unió-szerte 3,5 millió munkahely betöltetlen.

Idézetek: 

Tüttő Kata, a Régiók Európai Bizottsága elnöke: „A helyi vállalatok túl sok helyen szembesülnek nehézségekkel ahhoz, hogy a megfelelő készségekkel rendelkező, megfelelő személyt alkalmazzák. Örömmel látom, hogy a készségek uniója az oklevelek fokozott elismerésével és a jogok hordozhatóságával megkönnyíti a munkavállalók számára az EU-n belüli mozgást, miközben az alapvető készségek elsajátításának, az átképzésnek, valamint a zöld és digitális gazdasághoz való csatlakozásra való készségüknek a megerősítésével a saját helyükön is megerősíti lehetőségeiket. A versenyképesség nemcsak néhány csúcstechnológiai központról szólhat, hanem az EU valamennyi régiójának szilárd társadalmi és gazdasági szerkezetén kell alapulnia.” 

Roxana Mînzatu, az Európai Bizottság szociális jogokért és készségekért, minőségi munkahelyekért és felkészültségért felelős ügyvezető alelnöke: „Az emberek cselekvést várnak – és ez azt jelenti, hogy minden döntésünk középpontjába a társadalmi méltányosságot helyezzük. Prioritásként kell kezelnünk a minőségi munkahelyeket, az oktatást, a készségeket és az erős társadalmi befogadást. Ezek fogják ösztönözni a versenyképes és összetartó Európát, amely valódi eredményeket és lehetőségeket kínál valamennyi polgára számára.” 

Előadó: Emil Boc (RO/EPP), Kolozsvár polgármestere: „A helyi és regionális önkormányzatok nem csupán a máshol meghatározott politikák végrehajtói. Ők az átalakulás igazi építészei. Az egész életen át tartó tanulás ökoszisztémáit építik ki, előmozdítják az innovációs központokat, és egy asztalhoz ültetik az iskolákat, az egyetemeket, a kkv-kat, a civil társadalmat és a polgárokat. Ezért a készségek unióját a városokkal és régiókkal közösen kell megtervezni, és nem csupán számukra kell megvalósítani.”  

Háttér

• Videók és fényképek a vitáról.
• 2025. március 5-én az Európai Bizottság elindította a készségek unióját, egy olyan stratégiát, amely számos, főként nem jogalkotási kezdeményezést egyesít az emberek kompetenciáinak és a munkáltatók versenyképességének növelése érdekében.
• Az Európai Bizottság adatai szerint Európa munkaképes korú népessége 2050-ig várhatóan évi 1 millióval fog csökkenni, a doktori képzésben részt vevő IKT-diplomások száma pedig 2015 és 2022 között 25,5%-kal csökkent, ami aláássa a versenyképességet. 2030-ra 20 millió munkavállalónak lesz szüksége átképzésre, és a munkahelyek legalább 85%-a digitális kompetenciát igényel.
• Az RB által október 13-án közzétett, a régiók és városok helyzetéről szóló 2025. évi éves uniós jelentés kiemeli, hogy „egy 2023. évi Eurobarométer felmérés szerint a legtöbb uniós polgár a népesség elöregedését (42%), a munkaképes korú népesség csökkenését és a munkaerőhiányt (40%) tekinti országa fő problémájának”.
• A szakmai gyakorlatok megerősített minőségi keretrendszere (RB-vélemény, 2024).
• Készségek és tehetségek mobilitása (az RB 2023. évi véleménye).
• Mentorálás: hatékony és érdemi eszköz a jövő Európája számára (RB-vélemény, 2023).
• Európai egyetemi stratégia (RB-vélemény, 2022).