A régióknak és városoknak strukturáltabb támogatásra van szükségük a kísérő nélküli migráns kiskorúak védelme érdekében

A Kanári-szigetek az EU-ba vezető egyik legforgalmasabb migrációs útvonallá vált. Az RB „Uniós polgárság, kormányzás, intézményi és külügyek” (CIVEX) szakbizottságának tagjai július 7–8-án Santa Cruz de Tenerifén találkoztak, hogy megismerjék a regionális kormány bevált gyakorlatait, és megvitassák, hogy az EU és a nemzeti kormányok hogyan tudnának több támogatást nyújtani azoknak a helyi és regionális önkormányzatoknak, amelyek gyakran nem rendelkeznek erőforrásokkal a növekvő migrációs áramlásokkal szemben. A tagok ellátogattak továbbá két, migráns kiskorúak befogadására szolgáló létesítménybe Santa Cruzban, megvitatták a visszatérésről és a belső biztonsági stratégiáról szóló véleményeket, és a CIVEX szakbizottság hétfői kihelyezett ülésén véleménytervezetet fogadtak el az EU és Svájc közötti kapcsolatokról. 

Az ülést kedden egy konferencia követte, amely a kísérő nélküli migráns kiskorúak fogadásáról és a származási országokban való lehetőségek biztosításáról szólt. Ez lehetőséget biztosított arra, hogy bemutassák a Kanári-szigetek regionális közigazgatásának a kísérő nélküli migráns kiskorúak befogadására és személyes fejlődésük támogatására irányuló erőfeszítéseit. Az alapvető szükségletek kielégítésén túl a Kanári-szigetek gondozási rendszerének célja a kiskorúak jóllétének és társadalmi integrációjának előmozdítása speciális támogató szolgáltatások nyújtásával, beleértve a pszichológiai segítségnyújtást, a kulturális közvetítést és a nyelvi képzést az egyes migránsokra szabott, személyre szabott oktatási tervek révén. A CIVEX szakbizottság megbízásából nemrégiben készült tanulmány négy régió, köztük a Kanári-szigetek bevált gyakorlatait vizsgálta.

A megbeszélések azonban rávilágítottak arra, hogy továbbra is a finanszírozás és a források hiánya jelenti a fő kihívást az EU régiói és városai számára. A Kanári-szigeteken a sürgősségi befogadó létesítményekre fordított kiadások a 2022. évi 54,8 millió EUR-ról 2024-ben 143,6 millió EUR-ra nőttek. Ez a pénzügyi feszültség elvonja az erőforrásokat az olyan alapvető közszolgáltatásoktól, mint az egészségügy és az oktatás, és az idegengyűlölet súlyosbodásának kockázatával jár. 

A tanulmány ajánlásait követően a felszólalók hangsúlyozzák, hogy a nemzeti hatóságoknak több technikai támogatást kell nyújtaniuk az uniós alapok működésével, követelményeikkel, valamint a nem mindig egyértelmű alkalmazási és végrehajtási folyamatokkal kapcsolatban. A sürgősségi alapok mellett a helyi és regionális önkormányzatoknak strukturális finanszírozásra is szükségük van a hosszú távú fellépéshez és a hirtelen migrációs áramlásokra való felkészültség javításához. A helyi és regionális vezetők emlékeztettek arra, hogy ezekkel a kérdésekkel az EU következő többéves költségvetésében kell foglalkozni. 

A konferencia második része azokra a szakpolitikákra és stratégiákra összpontosított, amelyek célja, hogy decentralizált fejlesztési együttműködési kezdeményezések révén fenntartható lehetőségeket teremtsenek a származási országokban, kezeljék a migráció kiváltó okait, csökkentsék a migrációs nyomást és megkönnyítsék a visszatérést. 

A CIVEX szakbizottság első alelnöke, Carolina Darias San Sebastian (ES/PES), Las Palmas polgármestere így nyilatkozott: „A CIVEX szakbizottság Kanári-szigeteken tartott ülése kulcsfontosságú lehetőség tagjai számára ahhoz, hogy első kézből megértsék a kísérő nélküli migráns kiskorúak Kanári-szigeteken való befogadásának összetettségét, amely terület e kihívás nagyságának figyelemre méltó példája. A helyi és regionális önkormányzatok a válaszlépések frontvonalában vannak, de a hatékony fellépéshez elegendő erőforrásra és adatra van szükségük.” 

Fernando Clavijo Batlle (ES/Renew Europe), a Kanári-szigetek kormányának elnöke így nyilatkozott: „A Kanári-szigetek nem tudja egyedül kezelni a migrációs helyzetet, nemcsak azért, mert erőforrásaink nagyon korlátozottak, hanem azért is, mert ez európai probléma: Mi vagyunk Dél-Európa déli határa. Fontos, hogy az EU migrációs politikája különbséget tegyen a kiskorúak és a felnőttek között, mivel helyzetüket eltérően kell kezelni.” 

A CIVEX hétfői ülésén a tagok megvitatták az Unióban jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatérésére vonatkozó közös rendszer létrehozására irányuló javaslatot. A Karin Müller főelőadóval (DE/EPP), Hessen tartomány európai és nemzetközi ügyekért felelős államtitkárával folytatott eszmecsere során a CIVEX tagjai számos helyi szintű aggályt emeltek ki. Az EU Tanácsának dán elnöksége által kért véleményt a következő, októberi plenáris ülésen fogadják el.

Az EU és Svájc közötti kapcsolatok 

Július 7-én a CIVEX tagjai elfogadták az EU és Svájc közötti kapcsolatok területi dimenziójának megerősítéséről szóló véleménytervezetet, amelyet Matteo Luigi Bianchi (IT/ECR) előadó, Morazzone helyi végrehajtó testületének tagja vezetett. Svájc EU melletti képviseletének vezetője, Rita Adam felszólalásában utalt az EU–Svájc kapcsolatok megszilárdítását célzó új megállapodáscsomagra, beleértve a határokon átnyúló együttműködést is 10 Interreg programon keresztül, amelyekben Svájc jelenleg részt vesz. A vélemény előkészítése során Bianchi úr különböző találkozókat tartott a svájci kantonok és Svájc EU melletti képviseletének képviselőivel.

Bianchi előadó így nyilatkozott: „E véleménnyel meg kívánjuk erősíteni az EU és Svájc közötti együttműködést, megerősítve az európai helyi és regionális önkormányzatok, valamint a svájci kantonok szerepét, amelyek kulcsfontosságú partnerek a többszintű kormányzásban. Fontos együttműködni Svájccal az olyan közös érdekek érdekében, mint a mobilitás, az infrastruktúra és a schengeni térség igazgatása, teljes mértékben tiszteletben tartva a svájci föderalizmust és az aktív szubszidiaritást. A Svájccal való szorosabb kapcsolat azt jelenti, hogy versenyképesebb és összetartóbb Európát kell kiépíteni, amely közelebb áll a polgárokhoz.” 

A tagok megvitatnak egy másik, a ProtectEU európai belső biztonsági stratégia végrehajtásának helyi és regionális szempontjairól szóló véleményt is, amelyet Anne Rudisuhli (FR/Renew Europe), Bouches-du-Rhône megye tanácsának tagja fog vezetni. 

További információk:

Fotók az ülésről és a konferenciáról 

Az ülés újranézése

Az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége szerint 2024-ben több mint egymillió első alkalommal menedékkérő kért védelmet az EU-ban, és 47 000 új érkezővel a Kanári-szigetek az év vége felé az EU-ba irányuló legforgalmasabb migrációs útvonalként jelent meg. A nyugat- és észak-afrikai partokról a szigetcsoportra érkezők között jelentős volt a kísérő nélküli gyermekek és serdülők aránya. Becslések szerint 2024-ben 5 182 kísérő nélküli migráns kiskorú tartózkodott a szigeteken.  

Az RB „A helyi önkormányzatok szerepe a kísérő nélküli migráns és menekült kiskorúak védelmében és integrációjában: a bevált gyakorlatok és a kihívások példákkal szolgálnak arra, hogy a különböző helyi és regionális önkormányzatok hogyan dolgoznak a kísérő nélküli migráns és menekült kiskorúak védelmén és integrációján. A tanulmányban vizsgált városok és régiók a következők: a Kanári-szigetek Spanyolországban, Bouches-du-Rhône megye Franciaországban, Athén városa Görögországban és Łódź városa Lengyelországban. 

Az RB két véleményt adott ki az uniós migrációs és menekültügyi paktumról. Az RB mindkét véleményében hangsúlyozza, hogy a paktumot úgy kell végrehajtani, hogy az védje a kiskorúak mint kiszolgáltatott személyek szükségleteit. Az RB véleményt fogadott el a migráns gyermekek védelméről is, amelyben hangsúlyozza, hogy a gyermekekkel kapcsolatos döntéseket és intézkedéseket a gyermek mindenek felett álló érdekének elve alapján kell meghozni, és hangsúlyozza, hogy a migráns kiskorúak megfelelő befogadása és integrációja hosszú távú befektetés a jólétbe, a demokráciába és az emberi jogokba. 

Kapcsolattartó: 

Lauri Ouvinen
Tel.: +32 473536887
lauri.ouvinen@cor.europa.eu