Az EU keleti szárnya fokozza a rezilienciát, mivel Oroszország háborúja az ötödik évbe lép – folyamatos fejlesztés Elblągban a hibrid fenyegetések alatt

A frontvonalbeli régiók és helyi vezetők megvitatják a fokozott fenyegetésekkel és a hosszú távú zavarokkal szembeni közösségi szintű felkészültséget.

A Régiók Európai Bizottsága (RB) 2026. április 10-én Elblągban kihelyezett szemináriumot tartott „Uniós polgárság, kormányzás, intézményi és külügyek” (CIVEX) szakbizottságában, hogy számba vegye az EU–Oroszország szárazföldi határ mentén gyorsan változó valóságot, és megvitassa, hogy a helyi és regionális önkormányzatok hogyan erősíthetik meg a felkészültséget, a rezilienciát és a kohéziót az EU keleti határ menti régióiban.

„Az EU–Oroszország határon: kilátások és kihívások az EU határrégiói számára” című szemináriumon RB-tagok, régiók és városok választott képviselői és szakértők vettek részt, hogy megerősítsék az egyértelmű politikai üzenetet: az EU keleti határának védelme folyamatos éberséget, erősebb rezilienciát és összehangolt fellépést igényel valamennyi kormányzati szinten.

Az Ukrajna elleni, folyamatban lévő agressziós háborúval összefüggésben Oroszország agresszív politikái miatt az EU–Oroszország határon kialakult szigorúbb biztonsági környezet ellen a szeminárium három prioritásra összpontosított:

• előterjesztette a Finnországból, Észtországból, Lettországból, Litvániából, Lengyelországból és azon túlról származó határ menti régiók közös biztonsági és irányítási aggályait, beleértve a kibertámadásokat, a dezinformációt és a migráció eszközként való felhasználását;
• értékelte a területfejlesztésre gyakorolt hatásokat, és intézkedéseket tárt fel a felkészültség, a polgári védelem és az intézményi reziliencia megerősítésére;
• konkrét szakpolitikai lehetőségeket határozott meg annak érdekében, hogy a keleti határ menti közösségek életképesek és versenyképesek maradjanak, miközben védik a társadalmi kohéziót és az uniós belső piac integritását.

A megbeszélésre az Európa keleti részén tapasztalható biztonsági környezet jelentős romlása ellen került sor, mivel Oroszország Ukrajna elleni háborúja folytatódik, és egyre nagyobb nyomás nehezedik az EU és Oroszország közötti határra. A helyszíni helyzet jobb megértése érdekében a szeminárium résztvevői találkoztak a lengyel–kalinyingrádi határ közelében fekvő Braniewo település helyi közösségi vezetőivel, és meglátogatták a Grzechotki–Mamonowo határátkelőhelyet. A megbeszélések hasznos betekintést nyújtottak a határ menti közösségek mindennapi kihívásaiba, például a hanyatló gazdaságokba és az elnéptelenedésbe, de az erősebb európai együttműködéssel kapcsolatos törekvéseikbe is.

A hibrid fenyegetések frontvonalában álló régiók

Az EU-nak körülbelül 2500 km-es szárazföldi határa van Oroszországgal. A nagy szakaszokat ma már hatékonyan lezárják és szigorú felügyelet alatt tartják. Finnország, Észtország, Lettország, Litvánia és Lengyelország határ menti régiói – köztük az oroszországi Kalinyingrád enklávéval határos területek, például a Warmińsko-Mazurskie régió – de facto új „vasfüggönyrel” szembesülnek: csökkent mobilitással és kereskedelemmel, a hibrid fenyegetéseknek való fokozott kitettséggel és a regionális fejlődés hosszú távú strukturális korlátaival. Az EU keleti határ menti régióinak helyi és regionális önkormányzatai gyakran elsőként észlelik a hibrid fenyegetéseket, többek között a dezinformációt, a kibertámadásokat, az esetleges szabotázst és a migráció eszközként való felhasználását, és reagálnak azokra. Emellett egyre nagyobb terhet ró rájuk a közszolgáltatások folytonosságának biztosítása a rendelkezésükre álló erőforrásokat érintő fokozott biztonsági korlátok mellett. Azzal, hogy összehívta Elbląg és a Warmińsko-Mazurskie régió helyi és regionális vezetőit, az RB az uniós politikai menetrend részeként kiemelte a határ menti régiók biztonsággal és rezilienciával kapcsolatos kilátásait, és hangsúlyozta, hogy tartós, célzott uniós támogatásra van szükség, különösen a kohéziós politika és az olyan kiegészítő eszközök révén, mint az Európai Bizottság nemrégiben közzétett, az EU keleti határrégióiról szóló közleménye.

A reziliencia és a kohézió megteremtése a keleti határ menti régiókban

A résztvevők megvitatták a hibrid fenyegetésekre adott gyakorlati válaszokat és azok területi kormányzásra gyakorolt hatásait, beleértve a felkészültséget, a polgári védelmet, a kiberbiztonságot és a válságkommunikációt. Megvizsgálták azt is, hogy tartós geopolitikai instabilitás esetén hogyan lehet megőrizni az alapvető szolgáltatások folytonosságát és a társadalmi kohéziót.

A szeminárium a kereskedelem és a mobilitás megzavarásának társadalmi-gazdasági hatásaival, valamint a határ menti területek újbóli elszigetelődésének kockázatával is foglalkozott. A résztvevők kiemelték a szilárd, biztonságtudatos kohéziós politika és a régióközi együttműködés kiigazításának fontosságát annak érdekében, hogy az uniós támogatás hatékonyan erősítse a hosszú távú rezilienciát, a versenyképességet és a stratégiai autonómiát a keleti határ menti régiókban.

A szeminárium második részében a résztvevők áttekintették azokat a szakpolitikai megközelítéseket és végrehajtási példákat, amelyek segítik a keleti határ menti régiókat a fejlődés és az életminőség fenntartásában a kereskedelmi kapcsolatok, az ellátási láncok és az emberek közötti kapcsolatok zavarai ellenére. A vita középpontjában a helyi és regionális önkormányzatok számára megvalósítható lépések álltak, valamint az, hogy miként lehetne mozgósítani az uniós szintű eszközöket és az Európán belüli, többek között az olyan partnerekkel folytatott határokon átnyúló együttműködést, mint Ukrajna és Moldova, hogy mérhető eredmények szülessenek.

Közelebb hozni az EU-t a határ menti régiók polgáraihoz

Az EU keleti határa mentén fekvő régiók tartós biztonsági nyomással és hosszú távú társadalmi-gazdasági kiigazítással szembesülnek. A polgárokhoz legközelebb álló kormányzati szintként a helyi és regionális önkormányzatok központi szerepet játszanak a felkészültségben és a rezilienciában, beleértve a közösségek védelmét, a hibrid fenyegetésekkel szembeni fellépést és a határokon átnyúló cserék csökkenéséből eredő hatások kezelését. A szeminárium megerősítette, hogy a határ menti helyi és regionális önkormányzatok vezető szerepet töltenek be a helyzetre adott válaszban, ugyanakkor az EU keleti határának megerősítéséhez hosszú távú, összehangolt megközelítésre van szükség, amely megfelel a biztonsági követelményeknek, valamint a helyi szintű realitásokhoz igazított kohéziós és fejlesztési célkitűzéseknek.

Idézetek:

Marcin Kuchciński (PL/EPP), Warmińsko-Mazurskie régió elnöke és a Régiók Európai Bizottságának tagja: „Meghívtuk a bizottság tagjait régiónk egyik legnagyobb városába, Elblągba, amely mindössze 50 km-re található a lengyel-orosz határtól. Hangunknak köszönhetően Brüsszel egyre inkább tudatában van azoknak a sajátos kihívásoknak, amelyekkel városaink, településeink és régióink szembesülnek – Lappföldtől a Fekete-tengerig. A Bizottság egyértelműen elismerte, hogy különleges státuszt és új támogatási mechanizmusokat igényelnek. Az olyan régiók, mint a Warmian-Masurian vajdaság, már nem csupán határ menti területek, hanem az európai biztonság őreivé is váltak. Bár a határok elválasztanak minket, a közös célok és az a meggyőződés egyesít bennünket, hogy a kihívások egyike sem oldható meg elszigetelten. Megállapítottuk, hogy Elbląg a legjobb hely az Európai Unió határ menti régiói előtt álló új problémák, kihívások és lehetőségek megvitatására. A szeminárium teret engedett az EU keleti határrégióinak jövőjéről szóló vitának, amelyek a jelenlegi geopolitikai változások fényében stratégiai jelentőségre tettek szert. A rendezvény ötvözi a biztonságra és a kohézióra összpontosító, egész Európára kiterjedő perspektívát a lakosok előtt álló mindennapi kihívások helyi szemléletével.”

Dovydas Kaminskas (LT/Renew Europe), Tauragė kerület polgármestere és a Régiók Európai Bizottságának tagja: „Az RB-ben használt egyik fő szlogen a „tartózkodáshoz való jog”. A jelenlegi geopolitikai helyzetben az Európai Unió keleti régiói Európa legkiszolgáltatottabb részei, mivel ők érzik elsőként a viharos geopolitikai helyzet hatását. A kibertámadások, a dezinformáció, a propaganda, a fegyverként használt migráció és a légi betörések félelmet keltenek és csökkentik a demokráciába vetett bizalmat. A régiók, városok és közösségek nap mint nap foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel; ezért új ösztönzőkre van szükség a vállalkozások számára, új beruházásokra a jobb közszolgáltatások érdekében és új lehetőségekre a polgárok számára ahhoz, hogy a régióknak legalább lehetőségük legyen az egységes fejlődésre az EU-ban, és hogy az emberek a régiójukban maradhassanak és élhessenek.”

Jacek Protas (PL/EPP), európai parlamenti képviselő: „Ma az Európai Unió és egész közösségünk biztonsága a keleti határok biztonságától függ – kontinensünk keleti régióinak biztonságától. Nagy örömömre szolgál, hogy az európai politikusok többsége megértette ezt, és hogy ma nemcsak új eszközökről és e régiók különleges támogatásáról tárgyalunk, hanem már konkrét döntéseket is hoztunk annak érdekében, hogy segítsünk eligazodni ebben a rendkívül nehéz helyzetben.”

További információk:

Az EU és az Oroszországi Föderáció közötti mintegy 2500 km-es szárazföldi határ Finnország, Észtország, Lettország, Litvánia és Lengyelország mentén húzódik, beleértve a kalinyingrádi orosz enklávét is. 2022 óta a határ menti területek működési környezete jelentősen megváltozott, csökkent a határokon átnyúló mobilitás és nőtt a hibrid fenyegetéseknek való kitettség.

Az RB a keleti határ menti régiókkal kapcsolatos jövőbeli munkákat is előkészíti, többek között az EU keleti határ menti régióiról szóló európai bizottsági közleményről készülő COTER-véleményt.

A Régiók Európai Bizottsága a helyi és regionális képviselők európai uniós közgyűlése. A CIVEX szakbizottság az RB polgárságért, kormányzásért, intézményi ügyekért és az EU külkapcsolataiért felelős szakbizottsága.

Az RB korábbi munkája:

• 2025 – A CIVEX kihelyezett szemináriuma Eperjesben (Szlovákia) az Ukrajnával folytatott határokon átnyúló együttműködésről;
• 2024 – RB-vélemény: „A demokrácia védelme”;
• 2023 – Az RB véleménye: „A helyi és regionális önkormányzatok szerepe a dezinformáció, valamint a külföldi információmanipuláció és beavatkozás elleni küzdelemben”.

Kapcsolattartó:
Wioletta Wojewodzka
Tel.: +32 (0)2 282 2289
Mobil: +32 (0)473 843 986
wioletta.wojewodzka@cor.europa.eu